A sales, a vásárlókkal való kapcsolattartás szintén kikerül a szervezeti kontroll alól, és a felhőben működő Salesforce vagy a Netsuit kapja a fő szerepet a mindennapi ügyintézésben. Nem is beszélve a belső kommunikációs platformokról. A Magyarországon is jól ismert Yammer nem csupán helyet követel magának a házon belüli információáramlásban, hanem egyre inkább egyeduralomra törekszik az intranet ellenében.
Az IDC felmérte, hogy mi állhat a Shadow IT gyors terjedésének hátterében. A 2013-ban elvégzett reprezentatív felmérésük szerint ennek javarészt a vállalati IT-költségvetések szűkülése az oka. Ha nincs saját, az elvárásoknak megfelelő innováció, akkor a dolgozók, hogy a hatékonyságukat megtartsák, a világhálón fellelhető flexibilis és rentábilis megoldások felé nyitnak.
Mindezek ellenére nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a Shadow IT komoly rizikófaktor is lehet a vállalat működésében, kezelése már messze túlmutat az informatikai vezetők felelősségén. A helyzetet bonyolítja az is, hogy a pénzügyi vezetés is eltérően látja a helyzetet, és nincs egységes vélemény a pénzügyi vezetők között sem arról, hogyan ítéljék meg a terjedő gyakorlat helyét és szerepét a vállalatoknál. Sőt a kör egyre inkább kinyílik az ügyvezetők irányába, azaz nő az igény arra, hogy a vállalatvezetés legfőbb szintjén szabják meg azokat a kereteket, amelyek alapján beengedik a külső forrásból használt IT-megoldásokat a feladatok ellátására.
Az ügyvezetőknek és a pénzügyi vezetőknek folyamatosan mérlegelniük kell, milyen megtérülési aránya van a „vállalaton belülre” engedett informatikai megoldásoknak, illetve mekkora kockázattal jár az, hogy ezeket a felhőszolgáltatásokat nem lehet a vállalati kontroll alá helyezni.
A Shadow IT az IDC szervezésében Bécsben megtartandó CIO Summit 2014 rendezvény egyik központi témája lesz.
Az IT-biztonságra egyre nagyobb kihívás a szakmai köznyelvben Shadow IT néven emlegetett jelenség. A kifejezés azt jelenti, hogy a vállalatoknál olyan informatikai megoldások kapnak kiemelt szerepet a napi feladatok elvégzésekor, amelyek használatához gyakran egyáltalán nincs hivatalos engedély az adott szervezetnél, nincs róluk tudomása az informatikai részlegnek sem. Kiváló példa erre, hogy a fájlmegosztások már régen nem zárt FTP-ken keresztül zajlanak, hanem az olyan felhőszolgáltatások segítségével, mint a Dropbox, amely ma már minden egyéb, saját vállalati alkalmazást háttérbe szorít.
