Lényegében a csapból is az folyik, hogy a hipersebességgel haladó digitális forradalom mindent átalakít és mindenki igyekszik beszállni, különben lemarad. Ez nyilván így van, de az egy másik cikk témája, hogy mennyire és hogyan alakulnak majd át ténylegesen a vállalkozások. Sokak számára alapvetés az internethasználat akár a mindennapokban magánszemélyként, akár alkalmazottként. Pedig utóbbiaknál azért jóval árnyaltabb ez a kép a hivatalos adatok szerint - ezekből szemezgettünk.
Magyarországon az uniós átlagnál kevesebb alkalmazott használ számítógépet és internetet. A magyar bizonyítvány 53 százalékos arányt mutat, ez azt jelenti, hogy ez csak minden minden második dolgozóra igaz. Az Európai Unióban ez az érték 58 százalék, tehát ott 10-ből majdnem 6 alkalmazott internetezik. A mezőny legjobbjai között található Finnország, Svédország, Dánia és Hollandia, ezekben az országokban 73-85 százalékos ez a mutató. A sor másik végére került többek között Románia és Bulgária, ahol 40 százalék alatti eredmény született.
Szintén a hátsó mezőnyben található Magyarország, ha a saját honlappal rendelkező vállalatok arányát nézzük. Az uniós országokban működő cégeknek 78 százalékának van honlapja, vagyis 10-ből 8 vállalkozás van túl ezen. Magyarországon mindössze 63 százalék a részesedésük, vagyis csak 10-ből alig több mint 6 cégnek van weboldala. Ezzel Magyarország az öt leggyengébb állam közé került, Portugáliával, Görögországgal, Romániával és Bulgáriával egyetemben, utóbbi országokban 51-62 százalékos az arány.
Teljesen pontos statisztika nincs arról, hogy egy-egy saját honlap mennyire segíti a cég működését. Az viszont nem ördögtől való kijelentés, hogy akinek nincs honlapja, az lényegében elbújik a háttérben. Így az ismertségben hátrányba kerülhet a többiekkel szemben.
A fentiekkel összhangban van az úgynevezett digitális intenzitás alapján felállított uniós rangsort, amely az alábbi beszédes ábrán is látható.
A digitális intenzitás 12 feltétel osztályozza a cégeket, ezen keresztül az országokat.
- Az alkalmazottak legalább fele rendelkezik internetkapcsolattal.
- A cég használ-e ERP szoftvercsomagot. Az ERP az “Enterprise Resource Planning” rövidítése, a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott vállalat használ-e vállalatirányítási programot.
- A cég használ-e CRM (Customer Relationship Management) szoftvercsomagot. Ez ügyfélkapcsolatot kezelő szoftvert takarja.
- A szerződés szerinti internet letöltési sebesség legalább 30 Mbit/s.
- A weboldalakon történő értékesítésből származó árbevétel eléri a teljes értékesítés 1 százalékát, valamint a webes eladások legalább 10 százaléka az egyéni fogyasztók felé irányul.
- Az online értékesítés árbevétele eléri a teljes árbevétel 1 százalékát.
- Használ olyan egymással összekötött eszközöket vagy rendszereket, ami Interneten keresztül, a távolból ellenőrizhetők és irányíthatók (dolgok internete, IoT)
- Használja a közösségi média bármilyen eszközét.
- Két vagy több közösségi média eszközt használ.
- Vásárol bármilyen interneten keresztül használt felhő alapú számítástechnikai szolgáltatást.
- Használja az alábbi felhő-alapú szolgáltatások valamelyikét (pénzügyi vagy számviteli szoftveralkalmazás, CRM, ERP, biztonsági szoftveralkalmazás, adatbázis tárhely biztosítása, számítástechnikai platform szolgáltatás)
- Használja mesterséges intelligenciára épülő technológiák bármelyikét.
A kritériumok közül legalább 10 feltételt kipipáló vállalat nagyon magas intenzitásúnak mondható. Az uniós átlag szerint a vállalatok mindössze 3 százaléka sorolható ide. A nagyon alacsony digitális intenzitású cégek csak legfeljebb 3-at teljesítenek. Az EU-ban az utóbbiak aránya 44 százalékos. Magyarországon viszont több mint 60 százalékot tesz ki, ennél pedig csak Románia és Bulgária rendelkezik gyengébb mutatóval, 77 és 74 százalék.
Mindezekből tehát az látszik, hogy nemzetközi összevetésben bőven van tér a vállalkozásoknál a digitális megoldások bevezetésére.
______
Forrás: https://ksh.hu/s/helyzetkep-2021/#/kiadvany/digitalis-gazdasag
