Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a weboldal működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez.
Elfogadom
Nem fogadom el
„Most kell felkészülni a jövő háborújára Magyarországon is”
2024.03.06

„Most kell felkészülni a jövő háborújára Magyarországon is”

A modern háborúk már nem csak a harctéren zajlanak – ez talán senkinek nem jelent újdonságot. De mik ennek az újkori hadviselésnek a legjellemzőbb összetevői? Arról, hogyan lehet meggyengíteni teljes társadalmak működését a kibertérben, és hogyan érdemes védekezni a támadócsoportok ellen, védelmi ipari szakértők beszéltek a Kiberbiztonsági Szakmai Napon.

A háborúk és fegyveres konfliktusok kapcsán felmerülő kiberbiztonsági kérdésekkel két előadás is foglalkozott az Infotér Egyesület második szakmai napján. Az életünk minden területén jelen lévő technológiai fejlődés pozitív hatásai mellett fel kell készülnünk egyre újabb, a fejlődéssel összefüggő fenyegetettségekre és kitettségekre – méghozzá a védelmi szektorban is.

Mindez már most hatalmas erőforrásokat igényel, és bár nem mindig transzparens vagy érzékelhető módon, mégis nagy hatással van a mindennapjainkra. Ez utóbbi aspektussal indított prof. dr. Kovács László dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese is előadásában. Kiemelten foglalkozott az orosz-ukrán háborúban is jellemző információs műveletekkel, melyek akkor nevezhetők a legeredményesebbeknek, ha észre sem vesszük őket.

„Az információs műveletek fő célja támadó oldalról, hogy megbénítsák a rendszereinket, befolyásolva ezzel a társadalmat és a gazdaságot. Nagyon gyakran civil célpontok ellen vetik be őket. Amikor ezekről beszélünk, akkor átfogóan említjük többek között a kiberműveleteket, a pszichológiai és az elektronikai hadviselést. Gondoljunk csak bele, hogy mi történik, ha megbénítják a navigációs rendszereket! Ez mindannyiunk életére hatással lenne.”

Vagy vegyünk egy másik egyszerű példát: a közösségi médián keresztül való befolyásolást! Itt rendkívül gyorsan, egyetlen gombnyomással lehet több százezer embert a manipuláció áldozatává tenni, akár politikusokat vagy gazdasági vezetőket is. Ahogyan a dandártábornok ismét kihangsúlyozta: a fő cél a döntéshozatal befolyásolása; a pénzszerzés csak mellékvágány.

 

A TÁMADÓCSOPORTOK SOKSZÍNŰSÉGE MELLETT MORÁLIS KORLÁTAIK HIÁNYA SEM SEGÍT

Életünk szinte minden funkciója a kibertérben zajlik, ez ma már nem kérdés. Hogy katonai oldalról a rendszerek és hálózatok összességének biztonsága és védelme alapvető, az sem képezi vita tárgyát. Az úgynevezett bad actorok számára ezzel ellentétben az a létkérdés, hogy be tudjanak avatkozni a kibertér működésébe – ahogyan ezt Kovács László is megjegyezte.

Dr. Kucsera Erika ezredes a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat képviseletében hasonló témát érintett, amikor arról beszélt, hogy bár minden technológiai fejlődés képes előremozdítani egy ország gazdasági, egészségügyi, pénzügyi és védelmi szektorait, emellett azzal, hogy ezek a rendszerek mindent átszőnek az életünkben, újabb és újabb sérülékenységet hordoznak magukban. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy „amíg a támadó oldal hihetetlen pénzügyi forrásokkal, lehetőségekkel van megtámogatva, illetve egyáltalán nem zavarja meg a jogszabályi követelményeknek való megfelelés vagy bármilyen morális korlát, addig a védelmi oldalon dolgozók, az eseménykezelők sosem tudnak ekkora szabadsággal haladni, kísérletezni.”

Az ezredes arról is beszélt, hogy az aktuális fenyegetettségek már csak azért is nagyon sokrétűek, mivel a támadók motivációi is eltérőek. Emellett a támadócsoportok nagy száma általános, bekategorizálásuk éppen ezért igen nehéz. Ráadásul másolják egymás módszereit, amivel szintén megnehezítik a beazonosítást. Sőt, as-a-service szolgáltatásokkal iparágszerűen ajánlanak ki egymásnak támadási technikákat, mint egy piactéren.

Az orosz-ukrán háborút természetesen mindkét előadó érintette. Kovács László emlékeztetett, hogy közvetlenül a háború kitörése előtt nagyon komoly túlterheléses támadások indultak a köz- és államigazgatás, illetve bankok ellen Ukrajnában. Ez pedig már egyértelműen a fizikai háború előszele volt. „Érzékletes az is, hogy a háborút megelőző pár évben Oroszország már tesztelte az erőforrásait. Ami óriási hibának bizonyult, mert ezzel felfedtek rengeteg olyan eszközt, amivel a NATO, az USA, az EU, és olyan cégek mint a Microsoft fel tudtak építeni ellenük egy masszív kibervédelmet.”

 

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS NIS2 – MIÉRT FONTOS A VÉDELMI IPARBAN?

Kucsera Erika is kihangsúlyozta, hogy amit ez a háború megmutatott a kibervédelmi dolgozóknak, az az, hogy a támadók az információs manipuláció hihetetlen tárházát sorakoztatták fel. „Az eseménykezelőknek rengeteg dolga akadt az izraeli-palesztin konfliktusnál is. Itt nagyon rövid idő alatt nagyjából 61 kiberszereplőt tudtak beazonosítani, amelyek támadócsoportként vettek részt a konfliktusban. Az infrastruktúra támadások mellett nagyon jellemzőek voltak a DDoS támadások, melyeknek legfőbb célja az volt, hogy reputációrombolást hajtsanak végre, valamint elbizonytalanítsanak és befolyásoljanak.”

A mesterséges intelligencia alkalmazása is szóba került. Kucsera Erika szerint nagy lehetőségeket rejt magában az MI az eseménykezelésben, a baj csak az, hogy ezt is elkezdte használni a támadó oldal is. Éppen ezért eseménykezelésben óvatos mértékletességgel alkalmazzák jelenleg, mivel nagyon nehéz garantálni, hogy az adatbázis minden esetben hiteles. „Egyhamar biztos nem váltja ki az MI a humán erőforrás nagyját, mivel sok emberi ellenőrzés, validáció szükséges ahhoz, hogy biztonságos legyen.”

A NIS2 témája sem maradhatott el a védelmi ipar kiberbiztonsággal kapcsolatos kérdésköréből. Kucsera Erika megemlítette, hogy bár a jogszabályi átdolgozás mindenkinek plusz munkát okoz, de reményeik szerint „a folyamat végén egy olyan, a követelményrendszerek alapján egyenszilárdsággal felépített védelmi struktúra alakul ki Magyarországon, ami egy sokkal hatékonyabb védekezést tesz majd lehetővé az ezen a szakterületen dolgozók és a szervezetek számára is”.

És hogy miért fontos mindez, amit az előző fejezetekben is megörökített előadások taglaltak? Erre Kovács László dandártábornok adta meg a frappáns választ. „Most zajlik katonai konfliktus a közvetlen környezetünkben, éppen ezért most kell felkészülni a jövő háborújára Magyarországon is.”

 

 

 

Következő esemény
2024.06.06 12:04
Következő esemény
2024.10.15 09:15
public.szechenyi.title