Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a weboldal működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez.
Elfogadom
Nem fogadom el
Nekünk kedvez-e a mesterséges intelligencia a politikában?
2024.06.17

Nekünk kedvez-e a mesterséges intelligencia a politikában?

Eljöhet az az idő, amikor már nem a MI választásunk lesz elsősorban, hogy melyik politikai erő kormányoz nemzeteket vagy irányítja a világot. A digitális és közösségi platformok felelősségét, a mesterséges intelligencia politikai térben fellelhető potenciálját és az erőforrások eloszlását is firtatták az erről szóló kerekasztal szakértő résztvevői.

Izgalmas és a lehető legaktuálisabb diskurzusra várta az érdeklődőket az INFOPARLAMENT a Bálnában június 6-án, közvetlenül az európai parlamenti és önkormányzati választások hétvégéje előtt. Juhász Levente, a Google CEE Public Policy menedzsere, Dr. Krekó Péter szociálpszichológus és politológus, az ELTE docense, a Political Capital Institute ügyvezető igazgatója, Tarr Zoltán digitalizációs szakértő és Tóka Gábor politológus, a CEU kutatóprofesszora arról beszélgettek, milyen hatása lehet politikai választásokra a mesterséges intelligenciának és az ahhoz kapcsolódó digitális eszközöknek.

 

FONTOS A SZIMMETRIKUS HOZZÁFÉRÉS

Balogh Ákos Gergely, az Infotér szakértője rögtön ezzel a kérdéssel indított. Mit látnak a szakértők, vajon milyen szerepe van az algoritmusoknak a legutóbbi magyarországi kampányban? Abban Krekó Péter és Tarr Zoltán is egyetértettek, hogy Magyarországon még nem jött el a mesterséges intelligencia szerepe ezen a területen. Krekó hozzátette, ha például megnézzük, hogy mennyire szofisztikáltan targetál a Megafon, azt látjuk, hogy részükről inkább szőnyegbombázás zajlik. Nincs mögötte olyan bonyolult választói szegmentáció, mint mondjuk a Cambridge Analytica botrány esetében volt. „Nálunk inkább mennyiségi elvűek a kampányok, főleg kormányoldalon. A kormánypárt láthatóan nem kényszerült még rá arra, hogy ilyen eszközöket alkalmazzon.” Tarr Zoltán szerint az MI leginkább az erőforrásokat szabadítja fel a kampányra fordított munkában. „Amitől sokan féltek, hogy nagy mértékben fogja befolyásolni a választást, inkább egy felfestett félelem, mintsem egy valóságos fejlemény.”

Tóka Gábor szerint sincs Magyarországon jelentős szerepe az MI-nek a kampányolásban, maximum az üzenetek választópolgárokhoz való eljuttatásában kell keresni. Hozott azonban egy izgalmas példát és opciót a használatára. „Tudtommal abszolút nem játszott semmilyen szerepet az MI az egyéni választókerületek kialakításában. Holott elvileg fel lehetne használni arra, hogy megadott, például lakosságegyenlőségi kritériumokat optimalizáljon. Ehhez aztán humán döntéssel és plusz adatok felhasználásával hozzá lehetne adni, hogy lehetőleg úgy húzza meg a határokat, hogy a szavazás során minél több mandátumot szerezzen az adott jelölt.” Hozzátette: ezzel persze az a probléma, hogy ha az egyik oldal húzhatja meg a határokat, akkor az MI komoly versenyelőnyt biztosít számára. Az igazi probléma tehát akkor keletkezik, ha ahhoz a rengeteg adathoz, ami informálni tudja az MI-t, jogilag aszimmetrikus a hozzáférés.

 

SÍRVA MENEKÜLNEK-E A DIKTÁTOROK?

A Cambridge Analytica példája mellett időztek még kicsit a résztvevők. A Donald Trump megválasztásához vezető kampányt követően felvetődött, mennyiben segítette az egykori elnök győzelmét a közösségi média. Kérdés, hogy a technológiai platformoknak van-e preferenciája, és ez érvényesül-e egy kampány során. Krekó szerint általában elmondható, hogy a hatalmon lévők, a bőséges anyagi erőforrással rendelkezők tudják a technológiát jobban, hatékonyabban használni, a saját álláspontjukat szélesebb körben terjeszteni. „Ennek tükrében lehet, hogy teljesen naiv elvárás volt a közösségi média felemelkedésétől azt várni, hogy a hatalmasok számára majd nagy kihívást jelent, és minden diktátor sírva fog menekülni a Twitteren, Facebookon szervezett tüntetések miatt, a nyilvánosság szerkezete pedig sokkal egyenlőbb lesz.”

Juhász Levente hangsúlyozta, hogy a platformok valóban igyekeznek a lehető legnagyobb transzparenciát biztosítani, mindezt a demokratikus részvétel támogatása érdekében. A Google számára a legfontosabb a választók minél pontosabb tájékoztatása a praktikus információkról, miközben a kampányszervezeteket is támogatják abban, hogy egyenlő feltételekkel, biztonságos és hasznos eszközöket találjanak meg a céljaikra. A közérdekű, például a koronavírussal kapcsolatos információk kapcsán felülsúlyozzák a mérvadó, és kiszorítják a káros vagy megkérdőjelezhető tartalmakat. Érkezik is azonnal a felvetés, hogy ki dönti el, melyek ezek. A Google szakértője szerint a platformok nem akarnak az igazság döntőbírái lenni olyan kérdésekben, ahol konszenzuális, a világ kormányai által megbízhatónak tekinthető külső forrás van, mondjuk a Világegészségügyi Szervezet már döntött. „Azt abszolút cáfolhatom, hogy bármilyen, ezen túlmenő beavatkozási szándék felmerülne.”

 

A KÖZÖSSÉGI PLATFORMOK NEM SEGÍTETTEK A DEMOKRÁCIÁNAK

Tarr Zoltán felvetése szerint nem mehetünk el továbbra sem a természetes intelligencia mellett, hiszen ezek, vagyis az emberek hozzák a döntéseket. Márpedig ők a találkozás, a humán kapcsolatok által sokkal inkább meggyőzhetők, mint a digitális tartalmak által. Krekó ezzel annyiban vitatkozna, hogy bár a választási eredményeket még a természetes intelligencia hozza, de arra vonatkozóan számos kutatási eredmény olvasható, hogy az MI mennyivel könnyebbé, hatékonyabbá teszi a dezinformáció terjesztését. „A globális demokrácia indexek alapján azt mondhatjuk, hogy a közösségi média megjelenése óta inkább romlott a demokrácia állapota. Kutatóként muszáj elmondanom, hogy nem lehet egyértelmű ok-okozatot felállítani, de hogy nem segítettek ezek a platformok a demokratizálódásban, azt biztos.”

Juhász Levente mindezt azzal egészítette ki, hogy a Google az elmúlt hónapokon azon dolgozott, hogy rövid, animált videókban mutassák meg a felhasználóknak a legtipikusabb dezinformációs vagy félrevezetési technikákat. „Azt reméljük, hogy azok, akik ezeket megnézik, és utána egy valódi dezinformációs videóval, kampánnyal, organikus tartalommal szembesülnek, már jobban fel lesznek vértezve ellenük.”

De mi a helyzet a közvéleménykutatásokkal? Versenyképesek lehetnek-e a hagyományos közvélemény-kutatói módszerek a meta adatokat is figyelő platformok eredményeivel? Tóka Gábor szerint a választási közvéleménykutatásoknak nincs valódi versenytársa. „A digitális térben természetesen nagyon sok adatot lehet gyűjteni, de a kommentelgetésből soha nem lesz olyan jól megjósolható az eredmény, mint a közvéleménykutatásokból.”

 

FENEKESTÜL FOGJA FELFORGATNI A POLITIKÁT AZ MI

Végezetül Balogh Ákos Gergely arról kérdezte a panel résztvevőit, öt év múlva derűsebben vagy borúsabban beszélgetünk-e majd a mesterséges intelligenciáról. Vajon a világjobbító vagy a világot romba döntő eredményeit látjuk-e majd inkább? Levente „némi kincstári optimizmussal” abban hisz, hogy tisztulni fog a kép. „Most nagyon magasak az elvárások és bizonytalanok a következmények. Az biztos, hogy a technológia felforgató erejű, mindenkinek foglalkoznia kell vele. Akkor tesszük helyesen, ha a saját készségeinket fejlesztjük és tájékozódunk. Öt év múlva már látni fogjuk azt, amire ma többen is utaltunk, miszerint az MI elvezet a produktivitás növeléséhez.”

„A politikai intézményrendszert, ha nem is söpri el, de fenekestül fogja felforgatni” – fejtette ki Krekó Péter, aki szerint nem tudhatjuk még, hogy pontosan milyen változásokat hoz az MI. Tarr Zoltán inkább optimista, és abban bízik – Tóka Gáborral együtt –, hogy az Európai Unió nagyon komolyan igyekszik szabályozni az MI-t. „Óriási lehetőség, és szerintem is nagy átalakulás előtt áll a társadalmi, politikai, gazdasági élet. Fontos, hogy a mi választásunk legyen mindez, tehát, hogy az emberek döntsenek, és tudják meghatározni ezeket a kereteket.”

Következő esemény
2024.06.06 12:04
Következő esemény
2024.10.15 09:15