Jött, látott és nyár végén élesüzembe állt a Komondor, ami a Green 500-as listájának 21.helyén szerepel, sebességét tekintve pedig a világ 199. leggyorsabb gépe, ami régiós szinten kiemelkedővé teszi a Komondort.
„A Debreceni Egyetem, Kassai úti épületében található szuperszámítógép lelkét négy partíció adja: a „CPU only” partíció, a gyorsított GPU” partíció, a „Mesterséges intelligencia (AI)” partíció, és a „Big Data (Data Analytics)” partíció. Az adatok szerelmeseinek pedig még néhány paraméter: a Komondorban helyet kapott 28k processzormag, 264 Nvidia A100 40GB, 3-szintű tárolóegység” – foglalta össze az Infotér Konferencián a gép specifikációt Dr. Spaller Endre, a KIFÜ elnöke.
Mire is jó a szuperszámítógép?
„Elsősorban annak a rengeteg adatnak a feldolgozására, amelyek már kifognak a hagyományos PC-ken. Elvégre napról napra az IT-eszközök ezrei öntik ránk az adatokat, amelyeket nemcsak egyszerűen feldolgozni, hanem relevánsan feldolgozni szükséges ahhoz, hogy a bennük rejlő értékes információkat célzottan fel tudjuk használni” -fogalmazta meg a KIFÜ elnöke.
A nagy számítási kapacitást igénylő feladatok elvégzésére tervezett szuperszámítógépek iparágakon átívelve megtalálhatók: előszeretettel alkalmazzák az olaj- és gáziparban, a pénzügyi ágazatban, a gyógyszer, repülő- és űriparban. A vállalkozások elsősorban adatfeldolgozásra, mérnöki szimulációk készítésére, terméktervezésre, genomikára használják a technológiát, míg a nagyvállalatok főként a klímamodellezést, mesterséges intelligencia kutatást, olaj- és gázkutatást alapozzák a szuperszámítógép számításaira.
„Konkrét példa a Pfizer, ami a HPC-t (High Performance Computing, azaz szuperszámítógép) molekuláris modellezésre használta a COVID-19 vakcinajelöltek fejlesztése során, de ilyen a Boeing is, ami szuperszámítógépeket használ repülőgéptervezési szimulációkhoz, csökkentve ezzel a drága fizikai prototípusok szükségességét. Az egyik legnépszerűbb streamingszolgáltató a Netflix is HPC-t használ a világszerte több millió előfizetőhöz történő tartalomszolgáltatás optimalizálására, biztosítva a zökkenőmentes streaminget” – mondta Dr. Spaller Endre, aki még az esettanulmányok közé sorolta a Formula-1-et, az Audit és a Knorr-Bremse-t. Utóbbi három vállalat is alkalmazta a technológiát, a fizikai tesztelés csökkentésére, ezzel milliókat takarítva meg (Forula-1), a gyorsabb tervezési iterációkra, ami a rövidített a piacra kerülési idő intervallumon (Audi), illetve a fékrendszerek szimulációjára, ami a fokozott biztonság és csökkentett K+F költségekben mutatkozott meg (Knorr-Bremse).
Az akadémiai, a kormányzati és a versenyszféra is sorban áll a Komondorért
Komoly érdeklődés övezi az első magyar szuperszámítógépet a Komondort, ami nem véletlen.
„Ma Magyarországon a szuperszámítógépnek három célközönsége van klasszikusan: az akadémia, a kormányzat és a vállalatok, ideértve a kkv-kat is. Mindez azonban nem magától értendő, hiszen nyugatabbra és régiós szinten is sokkal inkább az a jellemző, hogy egy sokkal szűkebb kutatói, akadémiai réteg használja. Itt és most azonban olyan forradalom előtt állunk, ahol a ’80-as évek végén voltunk, amikor mindenki látott már számítógépet, de kevesen voltak, akik üzleti előnyt tudtak belőle kreálni. Magyarországon azonban sokkal több cég használja arányaiban a szuperszámítógépet, mint a környező országokban vagy akár Nyugat-Európában az élesüzembe-állást követően, mert hamar felismerték a Komondor adta üzleti előnyöket” – mondta Dr. Spaller Endre.
A HPC használatból adódó lehetőségek az összetett folyamatok pontosabb tervezésével kezdődnek, a piacra kerülési idő felgyorsításával folytatódnak, majd az anyagköltség- és időmegtakarítással zárulnak, amelyet további kutatás-fejlesztésre fordíthatnak a szereplők. Ha összegezni kellene az üzleti előnyöket, a fokozott hatékonyság, a költségmegtakarítás és a versenyelőny mindenképp ide sorolható.
A fokozott hatékonyság a gyorsabb adatelemzést jelenti, ami gyorsabb döntéshozatalt eredményez, míg a szimulációkkal a fizikai prototípusok és a tesztelés mennyisége csökkenthető, ami költségmegtakarításként manifesztálódik. Nem szabad megfeledkezni az innovációt serkentő hatásáról, ami közvetetten a GDP mutatószámok növekedését is hajtja, hiszen minél innovatívabb egy ország, annál eredményesebb a bruttó hazai termék mérőszáma.
Nem kell szuperzseninek lenni a szuperszámítógép használatához
A Komondort persze nem olyan egyszerű használni, mint egy hagyományos számítógépet, ugyanakkor a KIFÜ szakértői hátteret és szoftvereket biztosítanak a szuperszámítógép használatához, amihez távolról bárki hozzáférhet a megfelelő információk birtokában. „Szakértői háttér és szoftverek biztosítása, kedvezményesen, „de minimis” támogatás keretein belül igénybe vehető, együttműködési megállapodással, és pilot projektfuttatás lehetőséggel a „try before you buy” modell keretein belül” – tette hozzá a KIFÜ elnöke.
„A szuperszámítógépek integrációja az üzleti életbe és a kutatásba kétségtelenül átalakítja a gazdasági környezetet. Ha az országok és a vállalkozások beruháznak a HPC-infrastruktúrába, további innovációra, hatékonyságjavulásra és jelentős gazdasági növekedésre számíthatunk, hiszen a HPC-infrastruktúrába és a kutatásba történő beruházások kétségtelenül jelentős gazdasági hozadékkal járnak” – zárta Dr. Spaller Endre.
