Kiss Franciska: Gyakorlatilag hetek óta nincs olyan nap, hogy ne találkozzak szembe egy olyan magyar vagy angol nyelvű cikkel, ami a ChatGPT-ről szól. A legtöbb esetben a technológia nagyszerűségéről olvasni, míg máskor a sci-fibe illő teóriák kapnak teret, de nem ritka az sem, hogy az internet hierarchiájának tetején helyet foglaló Google uralmának végét látják egyesek a GPT térnyerésében. A társadalmi hatásokról azonban már kevesebb szó esik. Mit gondolsz, lesz társadalomátalakító hatása a GPT-nek hosszú távon?
Szani Ferenc: Mint az elektromos áramnak, úgy a nagy nyelvi modellekhez kapcsolódó technológiáknak, - mint amilyen a chatGPT is- markáns közvetett és közvetlen hatása lesz a mindennapi életre, és természetesen a társadalomra is. Egyrészről be kell látni, hogy az emberi foglalkoztatás a jó technológiai infrastruktúrával fejlett országokban bizonyos - főként az alacsony képesítéssel vagy kevés hozzáadott értékkel járó – munkakörökben csökken, s noha létre jönnek új munkahelyek, de azok jellemzően magasabb szakképesítést és tudást igényelnek.
Ezzel párhuzamosan a ChatGPT új relációba helyezi az ember és az információhoz és tudáshoz való viszonyát, hiszen ezek a rendszerek egy rövid, akár 600-700 karakteres brief alapján képesek komoly, akár pályázaton vagy tudományos környezetben is helytálló anyagot összerakni. Persze utóbbiakhoz szükség van arra, hogy legyen valamennyi átfogó tudása az embernek a témáról, de mivel a ChatGPT-ben az emberiség összes interneten, könyvekben fellelhető tudása összpontosulhat, (jelenleg még nem ez a helyzet) egy idő után már az átfogó tudás -emberi intelligencia- is mellőzhetővé válhat, ha a befogadókörnyezet nem változik.
Így az nagy kérdés, hogy a munkahelyekről kieső alacsonyabb képesítésű vagy készségű emberekkel mi lesz a jövőben, ahogy az is kérdéses, hogy milyen hellyé válhat a világunk abban az esetben, ha – egy kis túlzással – de a gépek gondolkodnak majd helyettünk.
KF: Elképzelhető, hogy a nem is annyira távoli jövőben a generatív mesterséges intelligencián (MI) alapuló rendszerek, úgy, mint a ChatGPT birtokolni fogják a kompetencia öt kritériumát?
SZF: A ChatGPT és általánosságban a generatív mesterséges intelligencia jelenleg nem lenne képes feltalálni a kereket, de hosszasan és részletesen ki tudná fejteni, hogy mire jó, ha előtte már leírták - akár röviden. Az „ő” tudása, a mi összesített tudásunk. Hogy kompetens lesz-e a ChatGPT? Egyszer biztos, de ahhoz a kompetencia öt elemének - tudásnak,képességnek, készségnekz autonómiának, és, attitűdnek egyszerre kellene teljesülni a rendszerben.
KF: Gondolatkísérlet: tételezzük fel, hogy kompetenssé válik az MI. Ebben az esetben a képzettség és iskolázottság mennyire lenne mérvadó a boldogulásban?
SZF: Ha ez a szcenárió valósulna meg, arra még Orwell is csettintene egyet, hiszen ez egyet jelentene azzal, hogy az a fajta tudás, ami az embert emberré teszi és ami valamilyen szinten differenciálja őket egymástól, szinte elértéktelenedne. Durva túlzás ezt kijelenteni, de valamilyen formában erre felé halad a világ és a amennyiben a befogadó környezet nem változik, akkor a válasz az, hogy semennyire sem lesz mérvadó, azaz könnyedén el lehet majd lavírozni a ChatGPT-hez hasonló generatív MI-vel az élet és a munkaerőpiac bizonyos szeleteiben. De ezzel azt is mondjuk, hogy tudata van a gépnek - ez azért (még) nem érkezett meg.
KF: Ezek szerint a GPT társadalomformáló hatása nemcsak a munkaerőpiac és a kompetencia kérdéskörében érhető tetten, de az oktatásba is átszüremlik. Véleményem szerint azonban ahogy az elektromos áram, úgy a ChatGPT is számtalan pozitív változást hozhat. Mi a kulcs, hogy egyensúlyba kerülhessenek a pozitív és negatív társadalomformáló hatások?
SZF: Azt gondolom, hogy a jelenlegi oktatási rendszert ez a technológia sem fogja megrengetni, gyorsan átalakítani - annak ellenére, hogy látjuk, hogy az egész rendszer recseg ropog és nagyon is átalakításra szorulna.Annak a kornak leáldozott, ahol esszék, olvasónaplók vagy beadandók alapján mérhető a diákok tudása - ennek ellenére sokan továbbra is el fogják várni, és majd MI keresővel is átnézik a beadandóakt , amire a diákok ellen MI átalakítókat fogank használni és ez így megy majd a végtelenségig, miközben elég lenne talán csak beszélgetni velük… .. Nem titok, hogy a ChatGPT akár a szakdolgozat megírására is alkalmas, innen közelítve egy néhány oldalas esszével pár óra alatt végez. Nyilván az emberi kreativitás, az ihlet hiányzik ezekből a rendszerekből, ettől függetlenül egy általános - középszerű színvonalú írásművet bármikor képesek prezentálni.
Ezért a legfontosabb, hogy legyenek fékek és ellensúlyok. Persze minden szentnek maga felé hajlik a keze, mégis olyan szabályozó környezetet kell a rendszerek mögé tenni, amelyek arra törekednek, hogy minden szempontból, általánosan elfogadott sztenderdek mentén tegyék lehetővé ezen megoldások használatát.
Illetve, ami talán még a szabályozásnál is fontosabb az ember. Az emberben, az egyénben hiszek és magam részéről azt tartom legfontosabbnak, hogy milyen társadalmasítást, oktatás, edukálást nyújtunk a technológia mellé, hogy a mesterséges intelligenciát ne önmaguk ellen fordítsuk. Mert félreértés ne essék, nem az MI fog elpusztítani, arr itt vagyunk mi magunk. Az MI célja, hogy a hatékonyságot csúcsra járassa, de egy véges bolygón, hogyan törekedhetnénk egy exponenciálisés végtelen fejlődésre? Ezen talán érdemes elgondolkozni.
_____
Szerző: Kiss Franciska
