Az EESZT 2017-ben indult és hozott létre egy egyedülállóan gazdag magyar egészségügyi adatbázist. A rendszert annak bevezetését követően csak a közellátásban használták, de később a magánszolgáltatók is csatlakoztak hozzá, jelentősen bővítve ezzel az adattömeget. Az EESZT-ben található robosztus adattömeg mértékét jól szemlélteti, hogy a jelenleg hatályos, 2021-ben készült Egészségügyi Ágazati Stratégia adata szerint (már akkor is) meghaladta az 500 milliós mennyiséget a rendszerben tárolt, elérhető egészségügyi adatok száma. Szintén az ágazati stratégiából származó adat szerint a napi e-Recept felírások száma egy átlagos hétköznapon meghaladja a 800 ezres számot is.
Közhely, hogy a mesterséges intelligencia (MI) napjaink egyik legizgalmasabb és legfelkapottabb technológiai trendje. Mint tudjuk, az MI adatokon „tanul”, így a megfelelő nagyságú és tisztaságú adatkészlet rendelkezésre állása kulcsfontosságú a hatékony alkalmazásához.
Az MI mellett – illetve azzal részben interakcióban – fejlődik az adattudomány, melynek segítségével korábban nem tapasztalt betekintést nyerhetünk a különböző múltbeli történésekbe, lehetővé téve a jövőbeli folyamatok pontosabb előrejelzését, a minden korábbinál megalapozottabb döntéshozatalt.
Magyarország jelenleg hatályos, 2030-ig előretekintő Mesterséges Intelligencia Stratégiája az egészségügyi szektort az MI-technológia alkalmazás egyik kiemelt területének tekinti. A Stratégia által megfogalmazott cél „az érintett szereplőkkel egyetértésben és együttműködve a Magyarországon meglévő és folyamatosan bővülő egészségügyi adatvagyon felelős használata, a mesterséges intelligencia diagnosztikai és gyógyítási felhasználásának erősítése, az MI-támogatott orvosi döntéshozatal és orvostechnológiai eszközök fejlesztése és bevezetése, így egy hatékonyan működő egészségügyi ágazathoz való aktív hozzájárulás”.
A már idézett Egészségügyi Ágazati Stratégia az EESZT - többek között ellátási tranzakciókból, leletekből, elektronikus gyógyszerrendelvényekből álló - digitális adatvagyonát európai szinten is unikális, azonban még kiaknázatlan lehetőségként, kincsként értékeli.
Ebbe a stratégiai gondolkodásba illeszkedhet egy, az Országgyűlés által rohamtempóban – alig több, mint 24 óra leforgása alatt – elfogadott törvénymódosítás, mely az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény jelenlegi szabályainak kiegészítésével 2026 január elsejétől megnyitja az egészségügyi adatok kincsesbányája, az EESZT kapuit. Az adatfelhasználás azonban célhoz kötött: arra a jogszabály értelmében kizárólag „mesterséges intelligencia algoritmusok betanítása, tesztelése és értékelése, orvostechnikai eszközök és digitális egészségügyi alkalmazások fejlesztése” céljából van lehetőség.
Bár sok részletet homály fed még, annyi már most is látható, hogy azon fejlesztők dolgozhatnak majd ún. „biztonságos feldolgozási környezetben”, alapvetően anonim (tehát személyes adat minőségétől megfosztott), az EESZT-ből származó adatokon, akiknek ezt az EESZT működtetője (jelenleg a belügyminiszter) engedélyezi. Az engedély mellett az együttműködés részleteit a belügyminiszterrel kötendő megállapodásban szükséges tisztázni.
A belügyminiszteri engedély annak adható meg, aki előzetesen beszerezte az Egészségügyi Tudományos Tanács megfelelő szakmai-etikai bizottságának a jóváhagyását is a kutatáshoz (ez a testület ad zöld lámpát az egészségügy területén számos kutatásnak – így például a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban is vannak fontos hatáskörei).
A változás hordereje nehezen becsülhető meg előre: annyi bizonyos, hogy a változtatást jelentős szakmai várakozás előzte meg. A technológia által a jövőben előállított adatok alapján pontosabb képet kaphatunk akár a gyógyszeres terápiák valós hatásosságáról, a magyar lakosság egészségügyi jellemzőiről (akár területi bontásban) és adott esetben akár arról is, hogy milyen betegségekre érdemes a magyarországi gyógyszerfejlesztésnek, illetve kereskedelemnek a jövőben fókuszálnia.
Sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban is, hogy a törvénymódosítás miként illeszkedik a dinamikusan változó digitális szabályozási rendszerbe. Ezek megválaszolása a jogi szakma előtt álló feladat. A GDPR-megfelelés kérdését normatív szinten is címzi az elfogadott törvényjavaslat, azonban a közelmúltban szintén nagy port kavart nemzeti adatvagyonról szóló jogszabályhoz, valamint az EU által elfogadott mesterséges intelligencia-rendelethez történő résmentes illeszkedése egyelőre kérdésesnek látszik.
Ugyanakkor a jogszabály egyedülálló lehetőséget teremt az EESZT adatvagyonban rejlő lehetőségek kiaknázására. Úgy tűnik, a jogalkotó elszánta magát, a piaci szereplőknek érdemes lehet a megnyíló lehetőségre felkészülni, hiszen a 2026-tól kitáruló ajtóknál jelentős tolongás várható.
______
Forrás: porfolio.hu
