Nyugat-Európában már a mobilok harmada, nálunk viszont még csak kevesebb, mint az ötöde számít okostelefonnak. Az IDC piackutató intézet adatai szerint ugyanakkor gyorsuló ütemben zárkózunk fel a fejlett világhoz. Részben az erős karácsonyi szezonnak is köszönhetően egy év alatt, a nyugat-európai átlagot is bőven megelőzve, két és félszeresére nőtt a hazai smartphone piac, szemben a "csupán" kétszeresére növő nyugat-európaival. Egy kicsit konkrétabban: bár a magyar mobiloknak még csak 18,2 százaléka okos mobil, ám a 2010-es év harmadik negyedévében eladott 668 ezer mobiltelefonból 122 ezer már okos mobil volt.
A piacot - mennyiségi szemszögből nézve - jelenleg a Nokia és a Sony Ericsson által gyártott Symbian operációs rendszerrel szerelt mobilok, illetve a gyártóknak ingyenes, Google Android rendszert futtató készülékek uralják (lásd a táblázatot is.) Előbbi operációs rendszer a 2010 harmadik negyedévében a mobilpiac 42,6%-át, utóbbi 27,1%-át tette ki. Tény viszont, hogy az igazán ütős, érintőképernyős, nagy kijelzős okosmobilos funkcionalitást inkább csak a Symbian új, 3.0-ás szoftververziója nyújt, amelyet még nem, vagy csak alig tartalmaz a fenti, 42,6 százalékos, szám. Fontos ugyanis, hogy a RIM Balckberry készülékre hajazó Nokia E61-est, E71-est és E72-est, valamint hasonszőrű társaikat is az okostelefon mezőnybe mérik a kutatócégek. Ám ezek inkább csak "szükségnetezésre" jók, nem kínálnak iPhone szerű, vagy Androidos webes funkcionalitást, nincs rajtuk érintőképernyő, illetve a képátlójuk is érezhetően kisebb. Így a mobilinternetes csomagok is jóval kevéssé kelendők hozzájuk, mint a "klasszikus" okostelelfonokhoz.
