Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: az a technológiai sokk, amely néhány év alatt mindannyiunk magánéletét is felforgatta, megérkezett a magyar honvédségbe is.
Radikális változások indultak meg a magyar haderőben, amely már támaszkodik a digitalizációra, és lehetőséget is lát benne - tette hozzá.
A honvédelmi miniszter előadásában arról beszélt: minden háborúnak megvan a maga természete; az orosz-ukrán háború sajátosságát az adja, hogy részben a drónok és egyéb szenzorok által a frontvonalakon szinte semmi nem történik láthatatlanul. Ez a transzparencia nagyba megváltoztatta a hadviselés természetét, és ehhez a magyar haderőnek is alkalmazkodnia kell mélyreható folyamatok elindításával a honvédségben - mutatott rá.
A tárcavezető kiemelte: a honvédség hagyományosan "vas alapú" logikában működik, ezért el kell jutni oda, hogy egy adatközpontú, digitalizált rendszerként lehessen rá tekinteni.
A digitális katona megjelenése azt jelenti, hogy a katona egyéni felszerelése olyan digitális adatgenerátorokat tartalmaz, amellyel maga is adatszolgáltatóvá válik, és mindez csatlakozik járműve, valamint a parancsnokság többi más eszközéhez. Ezek az adatok piramisként épülnek egymásra - magyarázta.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf fontosnak nevezte azt is - mivel nagy védettségű nemzeti és NATO-adatok garmadáját kezelik -, hogy az adatbiztonságról is gondoskodni kell. Ehhez pedig az államigazgatásnak is csatlakoznia kell - tette hozzá, utalva arra, hogy ezt az idei Adaptive Hussars gyakorlaton is tesztelték.
A honvédelmi miniszter előadásában felvázolta azokat a területeket, ahová már belépett az új technológia. A virtualizáció megjelenésére példaként említette ki Tatán a tüzér- és harckocsizóknak, Kecskeméten a Gripen-pilótáknak, Hódmezővásárhelyen a Lynx gyalogsági harcjárművek használóinak kiépült szimulációs képességet, megjegyezve, hogy Pápán pedig NATO-keretek között egy szállítórepülőgép-szimulációs rendszer áll rendelkezésre.
Emellett az alapkiképzésben már VR-szemüveg segítségével tudnak bizonyos harcászati elemeket gyakorolni - mondta.
A kiberbiztonságról, valamint az adatok és a nemzeti szuverenitás kapcsolatáról szólva Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: az adatainkról való gondoskodás kiemelt jelentőségű biztonsági körülmény.
Ennek kapcsán szólt "a Tisza nevű politikai projekt" adatszivárgási ügyéről, ami a miniszter szerint rávilágít arra, hogy veszélyes és kockázatos magyar állampolgárok adatainak gyűjtése, majd "egy idegen, és nem minden tekintetben ellenérdekelt állam számára is akár hozzáférhetővé való tétele". Ez komoly kockázat a nemzetbiztonság szempontjából is - jelentette ki.
Előadása végén a tárcavezető kitért az űriparra, amelynek jelentőségét azzal is érzékeltette, hogy műholdakról származó információ becsatornázása napi feladat már akár az orosz-ukrán háborúban is.
Biró Albert, az Informatika a Társadalomért Egyesület főtitkára a miniszteri beszéd előtt mondott köszöntőjében kiemelte: a védelmi iparágban hatalmas lehetőségek vannak, amit ki kell használni, mert aki nem így tesz, lemarad és kimarad.
Hasonló a helyzet az űriparral is, amely látványos fejlődéseken megy keresztül, és ha nem vigyázunk, Európa könnyen járhat úgy, mint a technológiai szektorban, ahol néhány vállalattól eltekintve európai cég "labdába sem rúghat" - közölte. Ezért szükségesek a nemzeti zászlóshajók és a határokon átívelő együttműködések - mondta, hozzátéve, hogy tavasszal miniszteri delegációval Indiában jártak, kedden pedig együttműködési megállapodásokat írnak alá annak érdekében, hogy a közép-és délkelet-európai régióban meghatározó regionális kezdeményezéseket indítsanak el.
______
Forrás: mti
