A generatív mesterséges intelligencia (MI) a ChatGPT 2022. végi megjelenése óta berobbant a köztudatba. Cikkek ezreit írták róla, amelyek egy része szerint az MI közel került ahhoz, hogy az emberek fölé kerekedjen.
A legkevesebb, hogy felhasználható olyan tartalmak előállítására, amelyekkel manipulálhatók az emberek, de akár teljesen át is veheti az irányítást a számítástechnikai hálózatok felett, amivel az uralma alá hajthatja az embereket. Ez alatt nem feltétlenül valamilyen tudatos tevékenységet kell érteni. Lehet egy spontán változás, amelynek a végén kikerül az emberek irányítása alól világuk.
Egy egyetemi professzorokból álló hatfős csapat a The Conversation internetes portálon arról írt cikket, hogy ezek helyett a negatív utópiák helyett az MI valós veszélyeivel kellene foglalkoznunk. Nem hülyézik le azokat, akiket izgat ez a lehetőség, csak úgy vélik, hogy a sci-fik túl nagy hangsúlyt kaptak. Helyre kellene állítani a valós és a képzelt gondokról szóló szakmai-közéleti társalgás egyensúlyát.
A European Laboratory for Learning and Intelligence Systems (ELLIS) munkatársaiként, Nuria Oiver, Bernhard Schölkopf, Florence d’Alché-Buc, Nicoló Cesa-Bianchi, Sepp Hochreiter és Serge Belongie a tudományos kutatás szabályaihoz igazodva közelíti meg a gépi tanulás és a nagy nyelvi rendszerek problémakörét.
Az első kérdés: mi az MI?
Az MI a komputertudomány egyik diszciplínája, amivel az 1950-es évek óta foglalkoznak a tudósok. Az emberi intelligenciára utalva az ezt utánzó rendszerek létrehozásának lehetőségeit kutatják. Ahogy az emberek intelligenciája összetett és szerteágazó, úgy a mesterséges intelligencia is sok területet ölel fel. Ennek része az érzékelés, a magyarázat, a tervezés és a döntéshozatal.
A mesterséges intelligencia színvonalától függően három szintet különböztethetünk meg:
- A szűk vagy gyenge MI olyan rendszerekre utal, amelyek meghatározott konkrét feladatok elvégzése képesek gyakran az emberekénél jobb színvonalon. A jelenleg ismert összes MI-s rendszer ebbe a gyenge kategóriába tartozik. Példák ezekre a chatbotok, a hang- vagy képfelismerő rendszerek és a tartalom- vagy hirdetésajánló algoritmusok.
- Az általános vagy erős MI olyan mesterséges intelligencia, amely az emberekéhez hasonló intelligenciával rendelkezik. Képes a neki szóló üzenetek megértésére, a tanulásra és tudása alkalmazására széles körben. Emellett olyan képességet is fel tud mutatni, mint a tudatosság. Az általános mesterséges intelligencia lehetőségét jelenleg feltételezzük, ám eddig nem valósult meg.
- A szuper MI az emberi intelligenciát minden téren meghaladó intelligenciával rendelkező mesterséges intelligenciát fedi. Ezt a színvonalat értelemszerűen nem érthetjük, ugyanúgy, ahogy egy hangya sem érti az emberi gondolkodást. A szuper AI lehetősége még sokkal spekulatívabb, mint az általános MI-é.
A mesterséges intelligenciát a közlekedéstől kezdve a feldolgozóiparon át az egészségügyig nagyon sok területen alkalmazhatjuk. Ezért még a szűk MI szintjén is alaposan megváltoztatja a társadalmat. A mesterséges intelligencia befolyásolhatja a gazdasági teljesítményt és hasznos lehet az olyan nagy problémák megoldásában, mint a klímaváltozás, a járványok elleni küzdelem és a végletessé vált emberi egyenlőtlenségek enyhítése.
A második kérdés: milyen valós veszélyeket hordoz az MI?
Az MI-alapú rendszerek bevonása a döntéshozatalba az elmúlt években számos problémát vetett fel. Elég csak arra utalni, hogy a keresek alapján feltálalt hirdetéseket az interneten sokan személyes életükbe való beavatkozásként élik meg.
A nagy, generatív előre felkészített (GPT) típusú mesterséges intelligencia megjelenése új gondokat generál, amiket nem szabad a szőnyeg alá söprögetni. A szokatlanul gyors tempó, ahogy ezek elterjedtek, milliók napi segédeszközeivé váltak egyfajta stresszként jelentkezik a társadalmakban és váratlanul érte technológiák felhasználásának szabályozásáért felelős intézményeket.
A következő fontos kihívásokkal kerültek szembe a társadalmak:
- Az MI-s algoritmusok felhasználása az emberi viselkedés befolyásolására. A hamis információk terjesztésének pusztító hatása lehet a közvélemény formálásában, a demokratikus folyamatok alakításában.
- Az emberi elfogultságok és a diszkrimináció felerősítése. A hamis információk felerősíthetik a sztereotípiákat, az emberek hátrányos megkülönböztetését és elnyomását.
- Hiányzik a generatív nagy nyelvi modellek és felhasználásuk átláthatósága.
- Hiányzik a magánszféra tiszteletben tartása. A generatív MI felkészítéséhez felhasznált információk jelentős részét azok forrásának hozzájárulása nélkül vagy ellenszolgáltatás nélkül vonták be a mesterséges intelligencia adatbázisába.
- Az MI-k felkészítésében foglalkoztatott emberek kizsákmányolása. Az generatív mesterséges intelligencia háttéradatbázisait a feltörekvő országokban élő szegény, fillérekért dolgozó emberek töltötték fel és egészítik ki.
- Környezetszennyezés. Az MI-s rendszerek üzemeltetése óriási adatközpontokat és hálózatokat igényel, amelyek energiaellátása jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár.
- A valóság elfedése. A generatív MI-vel előállított tartalmak, szövegek, képek, videók, hanganyagok jelentős része nem a valóságot tükrözi.
- Munkahelyek elvesztése. A generatív MI alkalmazása sok helyen kiszoríthatja az embereket az állásaiktól.
- Oligopóliák. A generatív MI-t kínáló vállalatok a tulajdonosok egy szűk körének kezében vannak. A cégek így oligopól piacot alkotnak, ami korlátozza a versenyt közöttük és lehetővé teszi a technológia feletti ellenőrzést.
Az emberi civilizáció valóban számos egzisztenciális veszéllyel néz szembe. Ilyenek a természeti katasztrófák, például egy a földi életet elpusztító meteor becsapódása a Földbe vagy egy kezelhetetlen vírus okozta járvány. Az emberek élhetetlenné tehetik a világukat a klímaváltozás előidézésével vagy egy nukleáris háború kirobbantásával. A The Conversation tudós cikkírói szerint ezeknek a veszélyeknek az elhárítására valóban komoly erőfeszítéseket kell tenni. A mesterséges intelligenciának tulajdonított egzisztenciális fenyegetéssel azonban felesleges foglalkozni, mert az nem létezik. Az AI felhasználásával járó valós kockázatok kezelése éppen elég nehéz feladat.
