A HÉT, mint a hazai hírközlési piac szereplőinek érdekképviseleti szerve éppen a szakmai párbeszéd érdekében hívta és ülteti egy (kerek) asztalhoz a hazai jelentős szolgáltatók vezetőit. Az INFOTÉR konferencián (október 17. 11:15-12:30) megrendezésre kerülő beszélgetés résztvevői a jövőkép felvillantásával azokat az uniós szakpolitikai dokumentumokban, nyilatkozatokban megfogalmazott álláspontokat vitatják majd meg, amelyek alapvető hatással lesznek az elkövetkező időszakban az uniós és a hazai hírközlési iparág és a piac működési kereteire.
A várhatóan igen izgalmas és a jövőbe mutató beszélgetést dr. Csömör Magdolna, a HÉT elnöke vezeti, a kerekasztal beszélgetésben pedig a legnagyobb szolgáltatók vezetői vesznek majd részt. Ott lesz Tábori Tamás, a 4iG csoport távközlési stratégiáért felelős vezérigazgató-helyettese, dr. Kövesi Gabriella, a Telekom nagykereskedelmi és szabályozási igazgatója, dr. Kőrösi Gábor, a Yettel kormányzati kapcsolatokért és szabályozásért felelős igazgatója, valamint a két torony cég képviseletében Kozma Zsolt, a Cetin szabályozási és PR igazgatója, valamint Budai J. Gergő, a Vantage elnök vezérigazgatója.
Az EU Bizottsága idén tavasszal bocsátotta nyilvános konzultációra az uniós hírközlés szabályozás felülvizsgálatát célzó White Paper („Fehér Könyv”) anyagát, amihez korábban soha nem látott mennyiségű észrevétel érkezett. Ezt követően jelent meg az Enrico Letta volt olasz miniszterelnök nevével fémjelzett a Letta riport, melyben európai ipari stratégiát javasolt az uniós vezetőknek az EU versenyképességének megőrzéséhez. Ursula von der Leyen nyáron hozta nyilvánosságra a „Europe’s Choice – Political guidelines for the next European Commission 2024-2029” című nyilatkozatát, majd szeptemberben látott napvilágot Mario Draghi jelentése, melyben az Európai Központi Bank egykori elnöke, korábbi olasz miniszterelnök annak a véleményének adott hangot, hogy Európa drámai változások előtt áll, a világkereskedelem lassul, a geopolitika töredezetté válik, a technológiai változások felgyorsulnak, a régóta bevált üzleti modellek megkérdőjeleződnek.
Mindezek mellett dübörög az uniós jogalkotás. 2024 májusában hatályba lépett a GIA, vagyis a Gigabit Infrastructure Act, amely a 2030-ig teljesítendő digitális célok eléréséhez nélkülözhetetlen nagyon nagy kapacitású hálózatok (VHCN) létesítését megkönnyítő, egyszerűsítő harmonizált uniós szabályozást kíván biztosítani a tagállamokban 2025 novemberétől.
A főbb uniós szabályozási fókuszterületek a teljesség igénye nélkül a versenyképesség növelése, az egységes piac, a spektrum harmonizáció, a hálózatokhoz való hozzáférés, az adminisztrációs terhek és eljárások egyszerűsítése és könnyítése, a digitalizáció, a felhő szolgáltatások – így lesz mit átbeszélni a HÉT kerekasztalban, ahol egyebek mellett választ kapunk majd arra kérdésre is, hogy mit tartogat az iparág számára a GIA és a Fehér Könyv.