Sztojka Attila kiemelte: a digitalizáció ma már nem lehetőség, hanem elkerülhetetlen valóság, és a cél az, hogy minden magyar állampolgár - társadalmi helyzetétől, lakóhelyétől, életkörülményeitől függetlenül - részese lehessen a digitális világnak. "Az online világ térhódításával egyre nagyobb digitális szakadék keletkezhet, ha nem kezeljük" - hangsúlyozta.
Az államtitkár közölte: a svájci-magyar együttműködési alap keretében megvalósuló - "A digitális terek elérhetőségének és a hátrányos helyzetű csoportok digitális fejlesztése" elnevezésű - program keretösszege 4,1 milliárd forint, hetven százalékban a hátrányos helyzetű térségekben valósul meg, és több mint 12 ezren részesülnek majd digitális kompetenciafejlesztésben. A program felhívására 124 pályázat érkezett és ebből 94 nyert támogatást. A pályázatok többségét civil szervezetek nyújtották be, de érkeztek egyházi szervezetektől és önkormányzatoktól is - jegyezte meg.
Sztojka Attila elmondta: a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság a tananyag fejlesztése mellett, a képzők, oktatók felkészítését látja el, míg a nyertes szervezetek adják át a tudást a programban résztvevő embereket. A program során a már említett 12 ezer mellett, további mintegy 15 ezer embert vonnak be a kapcsoló közösségfejlesztési és eszközátadási tevékenységekbe. A nyertes pályázók 32-36 millió forintból gazdálkodhatnak.
Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a programnak közvetlen munkahelyteremtő eleme is van, hiszen 120 "digitális asszisztens" alkalmazása is megtörténhet.
A cél, hogy a programban résztvevők képesek legyenek a digitális térben eligazodni és biztonsággal tudják használni az online szolgáltatások nyújtotta lehetőségeket - fejtette ki Sztojka Attila. Hozzátette: az esélyteremtés a digitális térben is megvalósulhat a programnak köszönhetően.
Tóth Judit, a Belügyminisztérium európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára ismertette: a svájci-magyar együttműködési program második ütemének átfogó célkitűzése a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése. Megállapodás szerint Magyarországnak mintegy 35 milliárd forint áll rendelkezésére. A Belügyminisztérium az operátora a digitális kompetenciafejlesztésről szóló programnak.
A program teljes keretösszege, amely a program operátorköltségeit is tartalmazza, 4,9 milliárd forint, ennek 85 százalékát a svájci államszövetség, 15 százalékát Magyarország biztosítja - mondta.
Tóth Judit közölte, a 94 nyertes pályázó 2028 végéig hajthatja végre a projekteket.
Horváth János Sándor, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság vezetője elmondta, a program két pillére épül: az egyik a digitális szolgáltatóhelyek kialakítását és "megerősítését" támogatja, a másik a célcsoport digitális kompetenciájának fejlesztésére, a gyakorlati tudás átadására irányul.
A digitális kompetencia fejlesztése kulcsfontosságú a társadalmi beilleszkedéshez és a munkaerőpiaci érvényesüléshez - hangsúlyozta.
Horváth János Sándor azt mondta, hogy a program hatása túlmutat az egyéni tanuláson, valódi társadalmi változást is szolgál. Azzal, hogy a programban résztvevők képessé válnak digitális ügyintézésére, online információszerzésre, valamint oktatási és munkaerőpiaci lehetőségek elérésére, "nő az esélyük az önállóbb, kiszolgáltatottságtól mentes életre".
Egri Józsefné Ilona, a Kállósemjéni Diákokért és Ifjakért Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a településen a programban 150 ember vesz majd részt. A program a digitális kompetencia fejlesztése mellett a településükön egy olyan "digitális védőháló" kialakítását teszi lehetővé, amely reményeik szerint a program letelte után is megmarad, hiszen a digitális szolgáltatópontok, az eszközök is ott maradnak - mondta.
Sztojka Attila a sajtótájékoztatót követően nyitotta meg - ugyancsak a Belügyminisztérium épületében tartott - Országos Tanoda Konferenciát, és arról beszélt: a tanodák száma az elmúlt másfél évtizedben a háromszorosára nőtt, ma már 180 olyan intézmény működik az országban, amely hátrányos helyzetű fiatalok sikeres iskolai előrehaladását segíti.
A kormány évről-évre biztosítja a feladathoz a szükséges forrást, az idei évben több mint 3,4 milliárd forintot - közölte az államtitkár. Az idei forrás kiegészül egy 222 millió forintos támogatással követve a bérfejlesztésből adódó kötelezettségeket is - mondta.
Sztojka Attila kiemelte: tíz év alatt megduplázódott a roma közösség körében az érettségizettek és a diplomások aránya. Így az esélyteremtés eszközrendszere képes teljesíteni akár 2032-re azt, hogy a hátrányos helyzetű térségekben élő emberek körében az érettségizettek aránya elérje a 25 százalékot - mondta.
Az államtitkár kijelentette: 2025 az áttörés éve lesz a tanodák számára is: minden tanoda átlagosan 20 millió forintos támogatásban részesül, amely lehetővé teszi az infrastruktúrájuk korszerűsítést. Reményeik szerint számos uniós forrást fordíthatnak tanodák finanszírozására, idén 40-45 új tanodával számolnak - mondta.
Közölte: szeptembertől 10 százalékban határozzák meg a középiskolások arányát a tanodákban. Továbbá a tanodák számára táboroztatási lehetőséget is kívánnak biztosítani, s ennek érdekében a napokban megegyeztek az Erzsébet-táborokat felügyelő alapítvány vezetőjével.
______
Forrás: mti
