Minden magyarra 1,1 okos készülék jut
A megkérdezettek válaszaiból kiderül, hogy a magyarok háromnegyede rendelkezik okos eszközzel, közülük kétharmadnyian egy, egyharmadnyian pedig már két vagy több okos készüléket mondhatnak magukénak. A válaszadók által használt készülékek 72 százalékban saját tulajdonúak; 6 százalék családban található okos eszközhöz fér hozzá, míg 5 százaléknyian saját és céges eszközzel is rendelkezik.
A több okos készülékkel is rendelkező felhasználók 20 százaléka – amennyiben az operációs rendszer lehetővé teszi - szinkronizálja a készülékeket, 17 százaléka nem, 18 százaléka megtenné, de nem tudja, hogyan kell. A megkérdezettek 51 százaléka Android, 13 százaléka Symbian, 5 százaléka pedig iOS operációs rendszerű készüléket használ.
Lényegesen kevesebben, mindössze 15 százaléknyian birtokolnak táblagépet, itt a Google operációs rendszerének dominanciája megkérdőjelezhetetlen: a készülékek 80%-a androidos. Egy magyarra átlagosan 1,1 okos eszköz jut. Az Android rendszert használó márkák közül az okostelefonok között 44 százalékkal a Samsung vezet, 24 százalék jut a Sony(Ericsson)nak és 8 százalék az LG-nek. Az androidos tableteknél is a Samsung a piacvezető 39 százalékkal, a Huawei a második 32 százalékkal, a készülékek 13 százaléka pedig ZTE.
Sok appot használunk, keveset fizetünk érte
A megkérdezettek átlagosan 16 applikációt használnak készülékükön: ötödük tíznél is kevesebb, 22 százalékuk viszont húsznál is több alkalmazást tart a mobilján. Fizetni viszont nem szeretnek a felhasználók: 44 százalékuk válaszolta azt, hogy csak ingyenes alkalmazást használ, ötödük pedig mindössze legfeljebb 600, 11 százalékuk maximum 1200 forintot adna egy-egy jó appért. A válaszadók 5 százaléka viszont akár 10 ezer forintot is fizetne egy alkalmazásért – ha az maradéktalanul megfelel az elvárásainak.
Letöltés előtt a felhasználók általában alaposan tájékozódnak: a válaszadók 69 százaléka mindig megnézi az appra adott hozzászólásokat és azt is, hogy hány csillagot kapott, fele pedig hajlandó akár részletesen is utánaolvasni egy-egy alkalmazásnak. Mindössze 12 százalékuk válaszolta azt, hogy szeret saját maga meggyőződni egy-egy alkalmazás minőségéről.
Hozzáférünk a céges levelezéshez, de nem védjük a telefonunkat
A felmérés során kiderült: a megkérdezettek 63 százaléka dolgozik jelenleg, akiknek fele hozzáfér a céges levelezéshez és adatokhoz, ráadásul 45 százalékuk saját készülékről éri el a munkahelyi levelezést. A bizalmas adatok viszont könnyen hozzáférhetőek idegenek számára is: a felhasználók harmada semmilyen jelszavas védelmet nem használ okostelefonján, további 4 százalékuk válaszolta azt, hogy nem is szeretne ilyen védelmet, mert fél, hogy elfelejti a kombinációt. A jelszót használók kétharmada számkódot, egyharmada pedig ábrát részesít előnyben a készülék zárjaként.
A munkaadók amiatt is aggódhatnak, hogy a válaszadók harmada, amikor csak lehetősége van rá, felcsatlakozik az ingyenes wifi-hálózatra, 53 százaléka pedig be is lép olyan oldalakra, amelyek felhasználónevet és jelszót kérnek. Az sem megnyugtató, hogy bár minden második megkérdezett fél attól, hogy ellopják telefonját, csak a válaszadók ötöde használ olyan applikációt, amely segítségével akár maga is megtalálhatná, 19 százaléka ismer, de nem használ, 43 százalékuk pedig nem ismer és nem is használ ilyen alkalmazást.
Félünk a mobilvírusoktól
A megkérdezettek ötöde még nem használt vírusirtót mobiltelefonján, de szeretne kipróbálni egyet, mivel tart a mobilvírusoktól. A válaszadók közel fele már használt ingyenes mobilvírusirtót, további 6 százalékuk pedig már fizetett is érte. Aki használt már mobilantivírust, annak 14 százaléka már többször is talált vírust telefonján.
A felhasználók, úgy látszik, már tisztában vannak a megfelelően biztonságos jelszó jelentőségével: a válaszadók 35 százaléka mindig mindenhol más jelszót használ; 28 százalékuk eltérő, de bejáratott jelszavakat alkalmaz, 16 százaléknyian alkalmazzák a jelszavakat kis módosításokkal, és csak egyötödük válaszolta azt, hogy mindig, mindenhol ugyanazt a jelszót használja.Ráadásul a válaszadók 89 százaléka mindig használ kis- és nagybetűket, számokat és különleges karaktereket a jelszavak létrehozásakor. A mobilos vírusvédelemért a válaszadók negyede nem hajlandó fizetni, harmada legfeljebb évi 2000 forintot, 11 százaléka pedig némileg többet, legfeljebb 3000 forintot adna egy mobilvírusirtóért.
