Ezért a szakmai és társadalmi szervezetekkel szorosan együttműködve elkészült Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája (DGYS), amelynek célja, hogy megvédje a gyermekeket az internet káros tartalmaitól és módszereitől, a kockázataitól, valamint felkészítse a gyermekeket, szüleiket, tanáraikat a tudatos és értékteremtő internethasználatra. A DGYS megalkotásakor nemcsak arra törekedtek, hogy kiküszöbölhetőek legyenek az internethasználat során a gyermekeinkre leselkedő kockázatok, hanem hogy mindeközben az internet nyújtotta lehetőségekkel minél hatékonyabban tudjanak élni. Éppen ezért a stratégia alapvető szerepet szán a médiaműveltség, médiatudatosság fejlesztésének.
A DGYS keretében kidolgozásra kerül egy kortárs segítő képzési rendszer, amelyben az internethasználat előnyeit és az annak során felmerülő kockázatokat a leginkább érintettek számára velük hasonló korú társaik mutatják be és adott esetben segítséget is tudnak nyújtani. Az országszerte megtalálható Digitális Jólét Program Pontokon (DJP Pontok) keresztül a szülők számára térítésmentes médiaműveltség-képzések indulnak, amelyek felkészítést nyújtanak az internethasználat kockázataival kapcsolatban és bemutatásra kerülnek olyan módszereknek is, amelyekkel a szülők hatékonyabban segíthetik gyermekeiket a digitális médiakörnyezet biztonságos használatában. A gyermekekkel foglalkozó rendőrségi, ügyészségi, bírósági dolgozó képzése is folyamatosan zajlik.
A DJP célja, hogy a készülő Nemzeti Alaptantervbe (NAT) bekerüljenek a digitális biztonsággal kapcsolatos kérdéskörök is.
A stratégia végrehajtása során és különböző tudatosító kampányok elindításában is folyamatosan együttműködik a DJP a Belügyminisztérium, az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, az Igazságügyi Minisztérium Áldozatvédelmi Központ, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal és az Új Nemzedék Központ szakembereivel.
A DGYS középpontjában a gyermekek állnak, de ezzel együtt a társadalom szinte valamennyi csoportja érintettnek tekinthető, ezért az állami eszközrendszer meghatározása mellett a kölcsönös tudásmegosztás és tanítás, valamint a társadalom különböző szereplőinek összefogása együttesen tehetik sikeressé a stratégia gyakorlati megvalósítását - áll a tájékoztatásban.
