Ahogy Szani Ferenc, az Infotér Egyesület oktatási munkacsoportjának vezetője fogalmazott: amikor a mesterséges intelligencia felvetődik, mindenki azt hiszi, érti, miről van szó, valójában azonban mindenki mást ért rajta. A Szakmai Nap célja az volt, hogy a jelenlévők egyességre jussanak, mi is az MI és milyen társadalmi hatással bír.
Az MI Koalíció képviseletében Farkas Lóránt, a Technológiai és Biztonság munkacsoport társvezetője rögtön az egyik legaktuálisabb kérdéssel indított. Mi az üzenete annak, hogy egyre több ország (például Olaszország, Németország vagy éppen az USA) kezdte el szabályozni a ChatGPT használatát? Sőt, a nagy technológiai cégek is éppen próbálják behúzni a kéziféket. „Mi úgy látjuk, hogy lassítani kell, mert gond lesz. A rendszer nagyon komplex, és szépen lassan kaotikussá vált. Havonta bukkannak fel újítások.” A Koalíció jelenleg is egy stratégián dolgozik, amelynek fontos célja a tudatosítás, a szereplők összekapcsolása és a gyors reakciók is.
Az MI saját magát alakítja
Dr. Feldmann Ádám, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa is a szűk időablakokra hívta fel a figyelmet. „Alig két éve is arról beszéltünk, hogy a nyelvi modellek meg fogják változtatni az informatikát és a társadalmat.” Rögtön hozzáteszi azonban: szerencsések vagyunk, hogy egy paradigmaváltás szemtanúi lehetünk. A nagy „truváj” véleménye szerint nem az, hogy a fordítókhoz használt transzformer architektúráktól záros határidőn belül eljutottunk a ChatGPT-ig, hanem hogy mindehhez már adott egy infrastruktúra, amely a felskálázódást tudja szolgálni, vagyis többmillió ember számára teszi hozzáférhető az általános mesterséges intelligenciát.
„Óriási a verseny, de ennél is fontosabb, hogy ma már saját magát alakítja az MI.” És hogy mit jelent ez pontosan? Már nem a modelleket finomhangoljuk, hanem saját dokumentumokat adunk hozzájuk, és ezek segítségével tudunk kommunikálni. Ahogy Feldmann Ádám fogalmaz: a modellek úgy működnek, mint egy könyvtár, ahova belépve hiába nincs minden a fejünkben, mégis tudjuk, melyik polcról kell levenni a kívánt információt.
Egészen futurisztikus, hogy a nagy nyelvi modellek ki tudnak lépni az internetre és ott utánanézni a számukra hiányzó adatoknak. A kapott inputok alapján el tudják dönteni, hogy az eszközkészletből mit használjanak, és vajon a megkreált válasz elég pontos-e. Ha nem végleges a válasz, képesek arra, hogy tovább kutakodjanak. Azt azonban, hogy a nagy cégek mennyire fogják vissza a modellek teljesítményét, jól mutatja Feldmann Ádám saját példája. Két hónappal ezelőtt, külföldön arról próbált tájékozódni az Edge böngészőben, hogyan jut el busszal A-ból B-be. A modell jól válaszolt, de nem mondta meg, milyen dokumentumok alapján. Két héttel ezelőtt használva már nem adta meg a válaszokat, és weboldalakat javasolt referenciaként. Az indok? A jogi környezet hiánya. „Érzékelhető egyfajta hullámzó teljesítmény a nagy nyelvi modelleknél, de látni kell, hogy megállíthatatlan a folyamat. Jelenleg a legizgalmasabb aspektus, hogy saját magát tudja módosítani.”
.jpg)
Az etika üzleti érdek is
Na de ebben az esetben hogyan határozzuk meg számára, mi etikus és mi nem? Többek közt erről szólt Rab Árpád jövőkutató előadása, aki karakteres gondolatokkal érkezett. „Az értelmiség pánikol, hogy a gépek elveszik tőlük a munkát. Jó, hogy megkaptuk ezt a pofont, mert így legalább látjuk, mennyire fontos és jövőformáló a téma. Többször elhangzott, hogy az MI megváltoztatja a társadalmat, azonban azt felejtjük el, hogy a társadalom így is, úgy is változik... Éppen sosem látott kihívások előtt állunk egy felgyorsult világban. Nem az MI változtat meg minket. A társadalmi változások bekódolása, érzékelhetősége és tudatossága változik meg az MI által.”
Rab Árpád szerint a folyamat nem lesz lassabb, mert az emberek kaptak egy eszközt, és azt használni is fogják. A többség szolgáltatásként szembesül majd az MI-vel. Szerinte bár most nagyon jól érzékelhető a jelenléte, de ez nem marad így. El fog tűnni a szemünk elől, mint ahogy az internet is beleolvad már a mindennapokba, és pont ezért kell etikusan működtetni. A kulcs pedig az, hogy milyen adatokat viszünk be a modellekbe.
„Az etika üzleti érdek is. Ha valaki jól akarja csinálni a szolgáltatását, az adat- vagy algoritmus etikáról érdemes gondolkodnia. A jó MI háromszöge: etika, üzlet és a felhasználók tudatossága. Ehelyett olyan nagy erővel halad afelé a piac, hogy tudás helyett egy gépiesített, meggyőző véleménytömeget hozzon létre, mint a szél. Le fogjuk butítani az MI-t, és tönkretesszük a szabályozás lehetőségét, ha ennyire kapkodunk. Félrecsúszott az egész gondolkodás, és túlságosan a technológiára figyelünk, ahelyett, hogy azt néznénk, mit szeretnénk megoldani.”
Arról a félelemről, miszerint a gépek elveszik az emberek munkáját persze nem csak Rab Árpád ejtett szót. Kondé Bálint, a Microsoft Magyarország adat és mesterséges intelligencia megoldás szakértője szintén nem látja ezt pesszimistán. A technológiai ipar kiszélesedett, az IT-tudás pedig olyan munkakörökbe is beépült, ahol korábban nem volt rá szükség. „Ráadásul a technológia a kezünk alá dolgozik. Ha nem tudok részt venni egy meetingen, a Teams összegzi, mi hangzott el. Az MI priorizál a több tucat olvasatlan e-mailem között. Excel kimutatás alapján előrejelzést készít. Így sokkal több időnk marad magasabb hozzáadott értékű feladatok ellátására” – teszi hozzá azzal kapcsolatban, hol hasznosulnak a nagy nyelvi modellek a mindennapokban.
Hogyan tűnik el a tudományos fantasztikumból a fantasztikum? Vagyis hogyan válik természetessé az, ami tegnap még nehezen volt elképzelhető. Ez volt Csapó Ádám felvetése. Az Óbudai Egyetem és a MyndsAI kutatója kérdésekkel indított, melyek rávilágíthatnak arra, miért annyira összetett a MI mint terület. Mi a fontosabb: a genetika vagy a nevelés? Az evolúció vagy az egyedfejlődés? Az ösztönök és a tanult válaszok vagy a gondolkodás? Csapó Ádám szerint az MI kutatók feladata nem irigylésre méltó, hiszen a fentiek közül mindegyik szempont fontos. Ráadásul az intelligencia mozgó célpont. „Emlékezhetünk arra, hogy amikor megjelent a helyesírásellenőrző, csodának számított. Ma pedig már természetes, hogy használjuk. Ha pedig valami működik, például egy gép megver egy sakk nagymestert, azonnal érkezik a reakció, hogy nem is intelligens, csak szabályokat követ.”
"Nem mi hülyülünk el"
Csapó Ádám szerint a ChatGPT nem fog öntudatra ébredni, átvenni tőlünk az irányítást. Megmarad annyiban, hogy prediktálja, mi a következő szó vagy token. „Gyakran keveredik a fejekben az intelligencia, a tudat és az öntudat fogalma. Ha valaki szimulálja, hogy intelligens, arról már azt mondjuk, hogy intelligens. Szimulálni egy érzést vagy szubjektív megélést viszont nem ugyanaz, mint maga a szubjektív megélés.”
Fontos, hogy a Microsoft, az OpenAI, a Google foglalkozzon a nagy nyelvi modellek fejlesztésével, de ez – legalábbis Európából nézve – kezd egy teljesen egypólusú történetté válni. Abból pedig általában nem sülnek ki jó dolgok – így kezdte kritikáját Schin Lotár, az OTP Bank mesterséges intelligencia COE vezetője azzal kapcsolatban, hogyan szűnik meg a fejlődéshez szükséges verseny.
Az OTP úgy érezte, beleugrana ebbe, és MI-vel javítanák az általános banki szolgáltatásokat. Az etikai felvetésekkel kapcsolatban elmondta: szerinte az a kérdés, hogy a tudás mennyire hiteles. Van-e certificate-je az MI-nek? Az OTP az ELTE-vel közösen egy negyven milliárd tokenes magyar nyelvi korpusz építésén dolgozik éppen. „Ha azt szeretnénk, hogy ez jó minőségű legyen, célzottan kell hír- és pénzügyi portálokat aratni. Olyan szöveges állomány a cél, amely súlyozni is képes. Például, ha az ügyfél azt kérdezi, mennyi pénz van a bankkártyáján, képes legyen eldönteni, melyik számlájára gondol. Ehhez a modellnek sokat kell olvasnia.”
Schin Lotár arra figyelmeztet: mindeközben nem veszíthetjük el meglévő emberi képességeinket. „Ezek az eszközök és a hatékonyság csak addig jó dolgok, amíg nélkülük is tudnánk létezni. Ha egy gyerek rögtön járni kezd, és kihagyja a kúszást, nem fejlődik jól az idegrendszere. A nyelvi modellekkel is ez van. Ne mi hülyüljünk le! A modellek fejlődjenek fel!”
A tartalmas nap tanulsága: az MI átlépte a küszöböt, és már velünk is marad. Egyszóval vétek nem észrevenni, és nem gondolkodni róla tudatosan. Sok a kérdés még körülötte, de az előadók megnyugtató válaszokkal is tudtak szolgálni az április 20-i Szakmai Napon, amely csak az első állomása volt egy hosszabb sorozatnak. Az Infotér Egyesület célja, hogy tovább boncolgassa a hasonlóan izgalmas, megosztó és mindannyiunk életét befolyásoló témákat. A mesterséges intelligencia legközelebb az Infoparlament eseményünkön borzolja a társadalmi-tudományos kedélyeket.
