Bár számtalan kihívás, probléma akadályozta az elmúlt években az infokommunikációs szektor fejlődését, nem állt la az ágazat. Sőt, a mostani bizonytalanságok ellenére töretlenül fejlődik és egyre nagyobb szerepet van a legjelentősebb hagyományos gazdasági szektorokban, például az űriparban vagy akár a védelemgazdaságban. Nem véletlenül került utóbbi kettő fókuszba az Infotér tizenharmadik alkalommal, a balatonfüredi Anna Grand Hotelben megrendezett konferenciáján.
A rendezvény kedd délelőtti előadás-sorozatát Csuday Balázs, az Infotér elnökségi tagja nyitotta meg, frappáns beszédében az űripari kötődésre utalva azt mondta, az egyik legfontosabb feladat az infokommunikációs szektornak, hogy az űripar végtelenségét kihasználja, például a távközlés, a védelem, a digitalizáció területén. Az ágazat szereplői számára ez kiaknázatlan lehetőség és a jövőben ez kiugró lehetőséget jelent.
Fordulat: ma már nemcsak a katonai innovációk jönnek a mindennapokba
A konferencián előadást tartott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is, aki többek között arról beszélt, hogy a digitalizációs technológia fejlődése nyomán teljesen új világ alakult ki. Mára megváltoztak a szerepek. Közölte, korábban katonai oldalról indult fejlesztések, innovációk kerültek be a mindennapokba, példaként a GPS-t és az internetet említette. A változás pedig az, hogy ma már startupok törnek be a digitalizáció révén a katonai világba. A miniszter szélesebb aspektusba helyezve a védelemgazdaságot, a digitalizációt azt mondta, hogy a magyar védelmi ipar és a digitalizációs szektor összefogása 21. századi modern haderőhöz vezet.
.jpg)
Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa előadásában többek között kiemelte, hogy Magyarország 2018-ban fogadta el az magyar űrstratégiát, amelynek kialakításában nemzetközi, köztük uniós űripari szervezetekkel működtek együtt a magyar szakértők. Arra kell törekedni, hogy a gazdasági előnyökre koncentráljon a magyar űrszektor és piacokat szerezzen nemzetközi szinten. Ebben a kormány és az állami űripari szervezetek várják a vállalkozások érdeklődését, fejlesztéseit, hogy közösen lehessen előrébb lépni.
.jpg)
A krízissel szemben
Az űripar gazdasági erejét és kapcsolatait elemezte dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Bár több ágazatban bizonytalan helyzet alakult ki, például az energiaiparban, közben jelentősen drágultak az energiahordozók és a nyersanyagok. Közben persze akadnak válságálló szektorok, ezek közé sorolható az űripar, elsősorban azért, mert technológiaintenzív ágazatról van szó. A következő időszakban pedig olyan korszak következhet, amelyet a növekvő tőkebefektetések és csökkenő költségek fognak jellemezni. A fejlődés érdekében pedig szoros nemzetközi összefogásra van szükség. Az űriparban érdekelt magyar kkv-k pedig előtt új piacok, lehetőségek állnak, amit érdemes kihasználni.
Dr. Sárhegyi István a CaprathiaSat Zrt. igazgatóságának alelnöke szintén a gazdasági oldalt helyezte a fókuszba. Egyebek mellett közölte, az űripar ma már nem egy sci-fi, hanem létjogosultsága van a gazdaság minden területén. Ami nagyon fontos, növekedésben vannak az árbevételek a szektorban. Az üzleti lehetőségekre rávilágítva Sárhegyi azt mondta, az űripari megoldások több milliárd embert tudnak bekapcsolni a telekommunikációba, ez rengeteg új ügyfelet jelent a szolgáltatóknak. A szakember is kiemelte, hogy egyre alacsonyabbak az űripari költségek, ami szintén hozzájárulhat a dinamikus fejlődéshez. A délelőtti szekcióban Emmanuelle Terasse, a Thales Alenia Space szakembere; dr. Greinstetter Balázs, a Miniszterelnökség gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, valamint Reinhard Blasi (European Global Navigation Satellite. System) az űripari fejlesztésekről, a magyar lehetőségekről is beszélt előadásában. (Az Infotér oldalán a következő napokban, hetekben a különböző előadásokról részletes anyagokban is beszámolunk.)
A „Magyar vállalkozások a Föld körül!?!” betétkonferencia a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében – a GINOP-1.3.7-19-2020-00001 azonosítószámú FIT FOREXPORT című projekt részeként – ingyenesen látogatható, kiemelt eseményként került megrendezésre.
.png)
