Az MI-ről szóló panelbeszélgetés látszólag egyszerű kérdést tett fel: mit tud ma a mesterséges intelligencia és hogyan szabályozzuk. A kerekasztalt két rövid előadás vezette fel, melyekből azonnal kiderült, hogy korántsem könnyűek a válaszok.
Vetési Iván, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. képviseletében már így is indított, miszerint arra nem tud válaszolni, mit tud, csak arra, hol van ma az MI. A NISZ videós azonosításra és az ügyfelekkel történő automatizált kommunikációra használja. Látszik, hogy van igény a szolgáltatásokra, a chatboton keresztüli megkeresések száma például dinamikusan növekedett az elmúlt egy évben. Népszerűsége mellett azonban kihívásokat is tartogat, hiszen egyelőre nincs kézzelfogható szabályozási kerete, de már most megfogalmazódnak vele szemben elvárások.
Firniksz Judit, a Vodafone Hungary senior szabályozási tanácsadója szintén rövid felvezető előadást tartott a panel előtt. Szerinte alapvető kérdés, hogy mikor kell és mikor lehet szabályozni egy technológiai innovatív ágazatot. „Szenzitív a téma, mert ha túl korán tesszük ezt, az elakaszthatja az innovációt, ha viszont túl későn, akkor elveszik a kontroll a piaci folyamatok felett, ami visszafordíthatatlan következményekkel jár. A jó szabályozás mindig az egyensúlyi helyzetet keresi, de fontos látni, hogy rendkívül komplex probléma az MI szabályozása, hiszen mindenkinek van benne saját szempontja. Beleszól a data scientist, a kereskedelmi terület, a HR, felmerülnek szellemi tulajdoni, szerzői jogi kérdések is, hogy csak párat említsünk. Ez biztos, hogy hosszú távon sem egy stand-alone szabályozás lesz.”
Az ezt követő panelbeszélgetésben Juditon kívül Dr. Csiszér Gábor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, Orbán Zsombor adatvédelmi és technológiai ügyvéd a PROVARIS Varga & Partners képviseletében, Juhász Levente, a Google közkapcsolati és szabályozási menedzsere és Dr. Kovács A. Tamás ügyvéd, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács jogi szakértője vett részt, a moderátor Krizsán Olivér (HeroBat Kft.) volt. Logikus kezdésnek tűnt megvizsgálni, kit miben támogatott már ezen a napon az MI. Volt, aki tanulmányaihoz keresett szakirodalmat, többen a gps-re támaszkodtak és olyan is akadt, aki fordítóprogramot használt a munkájához.
A generative AI persze ma már egészen komplex problémákat old meg. Zsombor személyes tapasztalattal indít: grafikus projektben próbálták ki a Dall-E friss, 3-as verzióját. „Budapest meg nem épült felhőkarcolóiról készültek a tervek, az MI pedig egészen addig ment el, hogy milyen art deco típusú felhőkarcolókat terveztek a 30-as években a Deák térre és Belgrád rakpartra, és ezt is hozzá tudta tenni a tervezéshez.” Judit hozzáteszi, hogy az egészségügyben is szignifikánsan tudja javítani a szolgáltatások minőségét a mesterséges intelligencia, és ezt Gábor is megerősíti: „a diagnosztika olyan áttörést érhet el az MI-nek köszönhetően, ami megteremtheti azt az esélyegyenlőséget is, miszerint bárhol betegszik meg az ember a világon, ugyanaz a tudás áll majd rendelkezésre a gyógyításához.”
Levente véleménye szerint ma az nyűgözi le leginkább a közvéleményt, ahogy a generatív AI technológiák multimodális modellé válnak, zenét, szöveget, képet is alkotnak, holott a vertikális alkalmazásai sokkal izgalmasabbak és társadalmilag is hasznosabbak. „Nagyon fontos arról beszélni, hogy a különböző MI technológiáknak milyen gazdasági, társadalmi, egészségügyi hatásai vannak, ha a kockázatokat megfelelően kezeljük.” Mindezek mentén Tamás megjegyzi: a fentiekből is látszik, hogy az MI-t nem önmagában szükséges vizsgálni, hanem szorosan együtt a vele párhuzamosan zajló fejlesztésekkel, így például a számítási kapacitások vagy éppen az IoT ökoszisztémák fejlődésével.
Könnyű egyetérteni azzal, hogy jó használni az MI-t, miközben persze megvannak a veszélyei is. A szabályozás megértéséhez fontos kérdés, hogy vajon miben más ez a most érzékelhető technológiai diszrupció, mint a korábbiak. „Az biztosnak látszik, hogy a generatív AI exponenciálisan fejlődő jelenség, nehezen követjük le egyénileg és társadalmilag is – magyarázza Levente. – A sebességben és a minőségben különbözik ez a korábbi technológiai átmenetektől. A Google optimista, de tudjuk, hogy a fejlesztések támogatása mellett a kockázatokat is nagyon komolyan kell venni.”
Gábor véleménye szerint a technológia így is, úgy is terjedni fog, ezt nem a szabályozás dönti el, hanem a fejlesztők. „A generatív AI egy soha nem látott hatékonyságnövelési eszköz minden létező területen. Az előnyök és hátrányok között meg kell tudni találni az optimumot. Nem kell szabályozni a MI-t, hiszen sosem a technológiát szabályozzuk. Ugyanis mire megszülöm a szabályt, elavul a technológia. Ez zsákutca. Azt kell megnézni, hogy az alkalmazása milyen hatással van az élethelyzetekre, és azt kell szabályozni.”
Levente hozzáteszi, hogy valóban nem a technológiát kell szabályozni, hanem az alkalmazási területeit, és az európai AI Act pont ezt csinálja. Létezik egy kockázati piramis tiltott, magas kockázatú és alacsony kockázatú alkalmazási kategóriákkal. A fő kérdés az, hogy ezeknek a kategóriáknak a határai egészségesen vannak-e meghúzva. Amilyen gyorsasággal haladunk előre az MI útján, a válasz hamarosan kiderül.
