Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy háttérbe szorulna az internetezés a személyi számítógépeken (pc), hanem inkább azt látjuk, hogy az eszközök repertoárja bővül, színesebbé válik.
Még mindig a pc-n szeretünk jobban netezni
Negyvenéves kor felett egyértelműen a számítógépes internetezés dominál, míg az iskolások 80 százaléka telefonon vagy tableten is netezik. A felhasználói élmény azonban még a kisképernyőn netezők szerint is elmarad a nagyképernyős használattól: még a kamaszok a 90 százaléka is jobban szeret számítógépen internetezni, pedig közülük már majdnem minden második többet használja a telefonját online tevékenységekre, mint a pc-t.
A mobilinternetezésnél egy év alatt jelentősen nőtt az olyan mobil útválasztó eszközök (routerek) használata, amelyekkel akár öt eszköz között is megosztható a mobil internet (szemben a csak egy felhasználót kiszolgáló adatkábellel és USB-stickkel).
Egyre kevesebb háztartásban akadályozza az internetezést valamilyen eszköz hiánya, de a többfős háztartásban élő internetezőknek még így is a 45 százaléka számolt be arról, hogy nincs otthon elég gép, nincs router, vagy az internet megosztása során nagyon visszaesik a sebesség.
Az is látható, hogy az internetezők között egyre több a digitális világban jártas felhasználó. Az okostelefonosok 80 százaléka végez online tevékenységet a telefonján – leginkább a naptárt vagy az emlékeztetőt, a levelezést és az időjárás-jelentést nézik meg az interneten, míg legutóbbi felmérés óta pedig leginkább az online csevegés aránya nőtt meg. A vásárlási szempontok közül csak közepesen fontos, hogy az okostelefon olcsó legyen, toronymagasan vezet viszont az az igény, hogy sokáig bírja az akkumulátora.
Ötből négyen használják vásárláshoz a hálót
Jó hír az internet-előfizetőknek és -szolgáltatóknak, hogy egy év alatt jelentősen javult az előfizetők véleménye a szolgáltató által nyújtott sebességígéret betartásáról, különösen a mobilinternetesek körében. 2013 végén a helyhez kötöttre előfizetők 86, a mobilnetre előfizetők 77 százaléka úgy tapasztalta, hogy szolgáltatója mindig vagy többnyire biztosítja a szerződésben vállalt sebességet.
Az internethasználat „tartalmi” oldalát tekintve is egyre több felkészült felhasználó van Magyarországon. Bár a szolgáltatójával vagy hivatallal, közigazgatási szervvel csak minden negyedik, illetve minden hatodik intézett ügyet a karácsonyt megelőző hónapban online (is), addig vásárolni, vásárláshoz előkészülni például már az internetezők négyötöde szokott az interneten. Egy év alatt jelentősen megnőtt (50-ről 56 százalékra) azok aránya is, akik valamely áruért, szolgáltatásért az interneten keresztül fizettek. Egy másik modern technikai megoldás, amellyel akár ügyintézni, vásárolni is lehet: a QR-kód. Ilyet tízből már kilenc internetező látott, és az okostelefonosok egyharmada használta is már – azaz okostelefon-készülékével beolvasta a kódot, hogy így eljusson egy újság, egy hirdető vagy egy szolgáltató weboldalára.
Az internetezők ma már tájékozódásra és szórakozásra is legalább annyit használják a világhálót, mint a televíziót, a rádiót vagy a nyomtatott sajtót. Ami a többiekkel való kapcsolattartást illeti, itt a net által kínált lehetőségeket – e-mail, csevegés, internetes telefon – ugyanolyan mértékben vesszük már igénybe, mint a mobiltelefonok klasszikus funkcióját, a telefonhívást.
Már az óvodások is neteznek egyedül
Ezért is lehet sok szülőnek igénye arra, hogy valamilyen módon ellenőrizhesse a gyermeke internetezését. A kamaszokkal élő internetezők (akár nagykorúak, akár ők maguk is kamaszok) elmondása szerint a 14 és 17 év közöttiek háromnegyede szokott úgy internetezni számítógépen, hogy nincs jelen felnőtt, de az óvodásokkal élő internetezők 10 százaléka is már azt mondta, hogy a hat évnél fiatalabb gyerekek szoktak náluk otthon táblagépen vagy telefonon egyedül, felnőtt segítsége nélkül netezni.
A gyermekkel élő fiatal- és felnőtt korú internetezők kis része számolt be arról, hogy a szülő telepített szűrőprogramot a gyerek által is használt számítógépre (18%) vagy telefonra, táblagépre (11%). Ennek jelentős részben az az oka, hogy a szülők jobban bíznak más, pedagógiai eszközökben, másrészt viszont azzal is szembesülniük kell, hogy a gyerekek legalább olyan felkészült internetezők, mint ők vagy még náluk is felkészültebbek. A felnőttek fele azt gondolja, hogy ő legalább olyan felkészült az internethasználatban, mint a gyerek, a kamaszok nagy többsége viszont azt mondja, hogy a gyerekek jóval többet tudnak a szülőknél.
A kutatási eredmények összefoglalója elérhetőek itt.
