A Google évekkel ezelőtt szintén áldozatául esett a világháló korlátozásának a kelet-ázsiai országban: keresőmotorjának cenzúrázása miatt a vállalat 2010-ben a piaci kivonulást választotta, és ott csupán hongkongi oldalával van jelen, így kevesebb mint 10 százalékos piaci részesedéssel bír a kínai piacon. Tavaly zenehallgatásra és -letöltésre kifejlesztett oldalát, majd internetes vásárlóknak szóló keresőoldalát is bezárni kényszerült.
A Google-vezér szerint a jelenlegi szigor enyhítése abban is segítene, hogy Kína elkerülje a közepes jövedelmű országok csapdáját. Schmidt szavaival Hszi Csin-ping kínai elnök múlt heti beszédére utalt, aki akkor úgy fogalmazott: biztos országa további stabil növekedésében és abban is, hogy az képes lesz ezt a csapdát kikerülni. A jelenség azokban a felemelkedőben lévő országokban jelentkezik, amelyek gazdasági fejlődésük során megragadnak egy jövedelmi kategóriájában, és nem képesek onnan feljebb lépni.
A Kína előtt álló legnagyobb problémák közt Schmidt a demográfiai trendeket, vagyis a társadalom elöregedését és a munkakorú népesség csökkenését említi, "szörnyű hibának" nevezve az egy-gyermek politikát. Kína versenyképességét csökkenti szerinte a globalizáció és az automatizáció is, ezek következtében a világ gyárának szerepét 10-20 éven belül más, olcsóbb ázsiai országok, a Fülöp-szigetek, Malajzia vagy Indonézia veszik majd át.
