A jogszabály megalkotását azzal indokolták, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a jelenlegi jogi környezetben nem képes megfigyelni a terroristák és a szervezett alvilág internetes üzenetváltásait.
A szövetségi hatóságok képviselői eddig az érintett cégekkel való konfrontáció helyett jellemzően meghátráltak, ha azok nem voltak hajlandók az együttműködésre. Így viszont nem férhettek hozzá a nyomozáshoz szükséges, kulcsfontosságú bizonyítékokhoz.
A kormányzat által még nem jóváhagyott törvénytervezet értelmében több tízezer dolláros büntetéssel sújtanák azokat a cégeket, amelyek nem engedélyezik a bíróság által elrendelt megfigyelést. 90 nap elteltével a bírság naponta megduplázódna.
Több kommunikációs társaság az ilyen cégeknek a bűnüldöző szervekkel való együttműködésről rendelkező, 1994-ben meghozott törvény értelmében (CALEA) már kidolgozta annak műszaki lehetőségét, hogy a szolgáltatásait megfigyelhessék, ám számos szolgáltató nem esik a törvény rendelkezései alá.
A lap megjegyezte: a Google azzal, hogy egy hackertámadás nyomán 2010-ben kódolta a felhasználói közötti üzenetváltásokat, különösen megnehezítette a megfigyelést.
A készülő törvénytervezet kiterjesztené a CALEA hatályát az egyenrangú számítógépek közötti, nem központi szerveren keresztül zajló (peer-to-peer) kommunikációra is, de alapvetően inkább arra törekszik, hogy megkönnyítse az együttműködést elutasító cégek megbírságolását a hatósági lehallgatásokra vonatkozó 1968-as törvény alapján.
