A magyar gazdaság növekedése jelenleg a legmagasabb az Európai Unióban. Az NGM augusztusban az addigi 2,3 százalékos GDP-növekedési prognózisát 3,1 százalékra tudta emelni, ami a kedvező államháztartási egyenleggel és a nullát közelítő inflációval együtt pozitív összképet mutat.
A szaktárca megerősíti, hogy a húzóágazat jelenleg a három éves csúcson lévő ipar, különösen a jármű- és járműalkatrész-gyártás, de az építőipari fellendülés és a mezőgazdaság javuló teljesítménye is jelentősen hozzájárul a kedvező tendenciához.
A versenyképességi jelentésben Magyarország számára megfogalmazott észrevételek visszaigazolják a kormányzat által a közelmúltban megtett lépéseket és meghatározott célokat. Ilyenek a kutatás-fejlesztésre fordítandó állami hozzájárulás folyamatos növelése a GDP 1,8 százalékára, amely közel kétszerese annak, ami az elmúlt évtizedet jellemezte. Ez a növekvő támogatás a hazai KKV-k innovatív tevékenységét is fellendíti, ezáltal nagyobb eséllyel válhatnak az örvendetesen növekvő számban hazánkba települő multinacionális gyártókapacitások beszállítóivá. Az Európai Bizottsággal a napokban megkötött partnerségi megállapodás szerint a 2014-2020 közötti EU-s források 60 százaléka gazdaságfejlesztésre megy, és ahogy a miniszterelnök is fogalmazott, „a magyar kkv-k körülbelül négyszer-ötször akkora lehetőségekhez jutnak a következő hét évben, mint ami elérhető volt számukra az elmúlt hét évben”.
A kormány – a brüsszeli jelentéshez hasonlóan – már korábban felismerte a szakképzési rendszer megreformálásának szükségességét, így azt el is indította, aminek eredményei már az első tanév végén jól láthatóak lesznek.
Az NGM örömmel nyugtázza a jelentésben az MNB növekedési hitelprogramjának sikerére vonatkozó értékelést, valamint hogy a hitelpiacon javultak a kockázati tőkéhez való hozzáférés lehetőségei. A kormány hazánk újraiparosítására és versenyképességének növelésére fókuszáló gazdaságpolitikai céljait látja visszaigazolni a jelentésnek abban a részében is, amely az energiaárak ma még magas voltára utalnak és az üzleti környezet befektetésbarátabbá tételének szükségességét hangsúlyozzák.
