Jelentés Európa digitális versenyképességéről az i2010-stratégia 2005–2009 közötti legfontosabb eredményei tükrében

A 2005-ben elfogadott i2010-stratégia meghatározta Európa információs társadalmi és médiapolitikájának stratégiai keretét. Az ambiciózus terv szerint a szakpolitika fő célkitűzése az Európa-szerte a nyitott és versenyképes digitális gazdaság kialakulásának támogatása volt. Az i2010 volt az első olyan stratégiai dokumentum, amely előtérbe állította az infokommunikációs technológiák életminőségre gyakorolt pozitív hatásait. A stratégia távlati célja volt, az IKT-termékek és szolgáltatások egységes piacának megteremtése az európai fogyasztók, vállalkozások és közigazgatás javára. Az i2010-stratégiában meghirdetett verseny- és fogyasztóbarát szakpolitika máris számtalan kézzelfogható eredményt tud felmutatni: - Az európaiak körében egyre elterjedtebb az internetkapcsolat. A rendszeres internethasználók száma a 2005. évi 43%-ról 2008-ra 56%-ra emelkedett; többségük jóformán naponta használja az internetet, és nagysebességű hozzáféréssel rendelkezik. Ráadásul a rendszeres internethasználat már valamennyi társadalmi réteg számára elérhető: a felhasználók létszáma a leggyorsabban a hátrányos helyzetű csoportokban (inaktívak, alacsony végzettségűek és 55–64 évesek) nő. - Európa ma már világelső a szélessávú internethasználat tekintetében. 114 millió előfizetővel már most is a világ legnagyobb piaca, és a piaci lefedettség gyors ütemben tovább nő. Az európai háztartások fele és a vállalkozások több mint 80%-a vezetékes szélessávú kapcsolattal rendelkezik, ezek háromnegyedénél az átlagos letöltési sebesség meghaladja a 2 megabit/másodpercet. Az EU–25 lakosságának 93%-a rendelkezik szélessávú internetes hozzáféréssel; ugyanez az arány 2005-ben még csak 87% volt. - A szélessávú kapcsolat elterjedésével párhuzamosan egyre többen vesznek igénybe korszerű szolgáltatásokat. Az európaiak szokásai rövid idő alatt nagy változásokon mennek keresztül, és egyre inkább az újabb kommunikációs módszerek kerülnek előtérbe. A rendszeres internethasználók 80 %-a egyre interaktívabbá váló tevékenységekbe fog: kommunikál, online pénzügyi szolgáltatásokat vesz igénybe, tartalmakat oszt meg másokkal, új tartalmakat hoz létre és innovatív folyamatokban vesz részt. - A mobiltelefonálás piaci lefedettsége 2009-ben meghaladta a 100%-ot – 2004-ben még csak az uniós lakosság 84%-a használt mobiltelefont, 2009-ben már 119%. A mobiltelefonálás térhódítása Európában nagyobb méreteket ölt, mint bárhol a világon: az Egyesült Államokban és Japánban csak 80% körül vannak a lefedettségi mutatók. Miután az árak 2004 óta legalább 34,5%-kal csökkentek (ezen belül a barangolási díjak 2005 óta 70%-kal csökkentek), a fogyasztók több időt is töltenek telefonálással és sms-ezéssel. - Európában gyors ütemben halad a 20 rendszeresen mért online közszolgáltatás nyújtása és igénybevétele. A polgárok számára teljes körűen elérhető szolgáltatások aránya 2007-ben 50%-ra (ugyanez az adat 2004-ben 27% volt), vállalkozások esetében 70%-ra nőtt (2004-ben 58% volt). Az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat az európai polgárok egyharmada és az uniós vállalkozások csaknem 70%-a veszi igénybe. - Az IKT területén folytatott uniós finanszírozású kutatás fontos szerepet játszik Európa nagy ipari fejlődésében, így a mikro- és nanoelektronikában, az egészségügyben és az EU közúti közlekedésbiztonsági napirendjének megvalósításában. Európa ezenkívül olyan áttörő kutatásoknak ad helyet, mint a merevlemez-iparágat forradalmasító és 2007-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetett, óriás mágneses ellenállást alkalmazó technológia és a szélessávú internet jelenlegi sikerét megalapozó ADSL-technológia. - Az IKT-politikák egyre elfogadottabbá válnak. A tagállamok felismerték az IKT termelékenység és növekedés szempontjából betöltött jelentőségét és azt, hogy az IKT számos társadalmi-gazdasági célkitűzés megvalósításának eszköze lehet. Sok tagállam már integrált nemzeti IKT-stratégiával rendelkezik, amelynek célkitűzései hasonlók az i2010-kezdeményezéséivel. Ez volt az elmúlt négy év néhány sikertörténete3. A lehetőségek még nincsenek teljesen kimerítve, az i2010-stratégia általános eredményeit azonban akkor lehet a legjobban értékelni, ha a kezdeményezés három stratégiai pillére tükrében megvizsgáljuk a 2005-ben kitűzött célok megvalósulását.