Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Leborulok az európai kutatók zsenialitása előtt. Olyan dolgot sikerült megvalósítaniuk, amit eddig csak a mozivászonról, filmes trükként ismerhettünk. Ezek a korszakalkotó felfedezések nélkülözhetetlenek az Európát versenyelőnyhöz juttató, új technológiák alapjainak lefektetéséhez.
A PHOME-projektben résztvevő kutatók olyan fotonikus metaanyagokat hoztak létre, amelyek képesek befolyásolni a fénysugarak viselkedését. A tudományos áttörés a transzformációs optika elvén alapul, amelynek kidolgozásában a projektben tevékenykedő kutatócsoport szintén úttörő szerepet játszott.
A „láthatatlanná tevő köpönyeg” maga rendkívül parány, mindössze néhány száz nanométer nagyságú, pálcika alakú kristályokból áll, amelyek szerkezete farakásra hasonlít. A kristályok sajátos alakzatba vannak rendezve, hogy részlegesen el tudják hajlítani a fény hullámait.
A fény terjedési sebességének és irányának megváltoztatásával a tudósok úgy tudják terelni a fényhullámokat egy mikrométer nagyságú kitüremkedés körül, hogy az három dimenzióban láthatatlanná válik közel az emberi szem számára látható hullámhossztartományban. A jelenleg is folyó kutatás eredményeképpen mindez hamarosan, a remények szerint januárig a látható tartományban is megvalósul.
Eddig az ilyen „láthatatlanná tevő köpönyegek” csak két dimenzióban működtek, azaz szemből nézve nem lehetett látni a mögéjük rejtett tárgyat, oldalról viszont igen. Most először sikerült olyan eszközt létrehozni, amely mindhárom dimenzióban elrejti a tárgyakat a szem elől.
A kutatás egyik lehetséges jövőbeli alkalmazási területe a teljesen új optikai részegységek, köztük tökéletes lencsék, fénytároló eszközök, alapvető lézer- és optoelektronikai berendezések, például modulátorok és izolátorok kifejlesztése lehet. Bár a tudomány jelenlegi állása szerint még nem lehetséges teljes alakot láthatatlanná tevő köpönyeget előállítani, a kutatásnak sikerült bebizonyítania egy fontos elmélet gyakorlati működését, amit egészen mostanáig lehetetlennek hittünk.
Előzmények
A kutatás a PHOME-projekt keretében 2008 áprilisában indult és 2011 végén zárul majd le. A projekt összköltsége 1,88 millió euró, melynek finanszírozásához a Bizottság a 2007–2013. időszakra szóló hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram IKT-kutatási költségvetésén belül elkülönített 1,43 millió euróval járul hozzá.
Az európai kutatás világelsőségét biztosító jövőbeni és feltörekvő technológiákat támogató programok (FET-Open) sikerének hatására a Bizottság 2015-ig kész megkétszerezni a FET-kutatások finanszírozási alapját (MEMO/10/140 és IP/09/608).
A FET-Open folyamatosan nyitva áll az új elméleti alapokon nyugvó, ígéretes, új távlatokat nyitó kutatási tervek előtt. A PHOME-projektben három európai tudományos intézet, a görögországi kutatási és technológiai alapítvány (Foundation for Research & Technology), a németországi Karlsruhe Technológiai Intézet (Karlsruhe Institute of Technology), valamint a brit Imperial College (London) kutatói vettek részt. A törökországi Bilkent Egyetem, amely kutatási együttműködési megállapodást kötött az EU-val, partnerként szintén hozzájárult a kutatáshoz.
A projektről további információk az alábbi weboldalon olvashatók: http://esperia.iesl.forth.gr/~ppm/PHOME/
Forrás: EU Bizottság
