Az orvostechnikai készülékek esetén azonban további biztonsági kockázatok is jelentkeznek, hiszen az ezek ellen intézett támadások révén kiemelten sok és kényes személyes adat lopható el. A gyógyászat különösen vonzó célpont lehet a kiberbűnözők számára, hiszen ezen keresztül gyakorlatilag minden olyan információhoz hozzáférhetnek, amelyet a társadalombiztosítás miatt nyilván kell tartani.
Bizonyos esetekben pedig a hacker át is veheti az irányítást az adott eszköz fölött, ez pedig akár halálos következményekkel is járhat – elég például a távolról is vezérelhető inzulinpumpákra gondolni.
Xu Zou, az IoT biztonságával foglalkozó ZingBox vezérigazgatója, társalapítója úgy véli, a hagyományos védelem és a Dolgok Internetének védelme közötti legfontosabb különbség a láthatóságban rejlik. Mivel az intelligens eszközök egy meghatározott célra készülnek, nincsenek szabványosítva és gyártótól függően nagyon sokféle szoftver futhat rajtuk, így központilag sokkal nehezebben kezelhetők. A saját technológiai eszközök használatának (BYOD = Bring Your Own Device) elterjedésével pedig egyre inkább nő a különféle végponttípusok száma, ezek kezelése pedig komoly fejtörést okoz a cégek informatikai szakembereinek.
Hagyományos végpontok esetén ugyanis a felhasználók vagy a rendszergazdák ugyanahhoz a számítógépes hálózati eszközhöz csatlakoznak, így az esetlegesen fellépő hibák azonnal javíthatók, az érintettek pedig időben értesíthetők – az orvostechnikai eszközöknél mindez azonban korántsem mondható el – jegyezte meg John Yun, a ZingBox marketingvezetője.
