Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a weboldal működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez.
Elfogadom
Nem fogadom el
2011.12.13

Agrárvállalkozások infokommunikációs lehetőségei – Infotér elemzés

Az idei balatonfüredi Infotér konferencia díszvendége Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter volt, aki a megnyitó beszédet is tartotta. Szót ejtett arról, hogy a mezőgazdasági ágazatban milyen informatikai fejlesztések, programok történtek, az állam milyen elektronikus szolgáltatásokat biztosít a gazdáknak. Azt viszont csak érintőlegesen említette meg, hogy az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) milyen szerepet játszhatnak az agrárium fejlődésében. Ennek bemutatására mi most kísérletet teszünk. A még nem kedvező informatikai jellegű mutatókkal rendelkező hazai mezőgazdasági szektor, az ott működő vállalkozások számára az IKT eszközök és szolgáltatások fokozottabb használata lehetőséget teremtene a versenyképesség javításához, ezért a kormányzatnak érdemes lenne intézkedésekkel segítenie az infokommunikációs megoldások ágazatbeli jobban terjedését.
Napjainkban már nincs a gazdaságnak olyan szegmense ahol az informatikára, az infokommunikációs eszközökre és megoldásokra ne lenne szükség, a mezőgazdaság sem kivétel ez alól. A 21. században az alapvető IKT alkalmazások, eszközök - számítógép, szövegszerkesztő, internet hozzáférés, levelezőrendszer, elektronikus ügyintézés – használata alapvető feltétel a megfelelő üzleti boldoguláshoz, még a legkisebb őstermelőknél is, mégis vannak olyanok, akik nem élnek ezekkel a lehetőségekkel.
 
Akárcsak a többi ágazatban az IKT alkalmazási lemaradásának a hazai mezőgazdaságban is vannak motivációs-képzettségi és fiskális-finanszírozási okai, tényező is: a gazdák nagy része életkora folytán a számítástechnika vívmányait nem tudja, nem akarja hasznosítani, míg másik oldalról a modern infokommunikációs eszközök beszerzésének költségeit nem minden vállalkozás tudja megfinanszírozni segítség nélkül.
 
Az agráriumban, más ágazatokhoz hasonlóan, az egyes különböző méretű, profilú vállalkozásoknak eltérők az infokommunikációs szükségleteik, lehetőségeik, a szektoron belül is vannak különbségek. A növénytermesztési, erdő-, hal- és vadgazdálkodási alágazatok esetén az állattenyésztéshez képest az infokommunikációs eszközök és számítógépes alkalmazások lassabban terjednek, mert az eszközök számára sokkal nagyobb a környezeti kitettség, az eltérő termelési periódusok következtében az IKT használat gyakorisága alacsonyabb, illetve hektikusabb. Ezzel szemben a modern állattenyésztő telepeken nagyobb az automatizáltság, a rendszerek használata szinte folyamatos. Szintén eltér egymástól a mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások IKT affinitása.
 
IT alkalmazási lehetőségek az agráriumban
 
Az alapvető IKT eszközökön, megoldásokon túl ma már a hazai agrárcégek, még a kisebbnek számító üzemméretű, pár száz hektáron gazdálkodók is, további, viszonylag komplexebb IKT megoldásokat vehetnének igénybe annak érdekében, hogy működési hatékonyságuk javuljon, időt takarítsanak meg, költségeik csökkenjenek, bevételük növekedjen, vagyis összességében versenyképességük javuljon. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők:
 
Agrár IT megoldások, alkalmazások
Felhasználási lehetőség
Integrált vállalatirányítási rendszerek
Egységes rendszerbe integrálása a vállalkozás üzleti tevékenységéhez szükséges (emberi, pénzügyi, fizikai és információs) erőforrások tervezésének, szervezésének, vezetésének, illetve irányításának (pénzügy, készletgazdálkodás, beszerzés, értékesítés, HR stb.).
Vezetői információs / döntéstámogató rendszerek
Vállalkozás működésének elemzése a hatékony döntéshozatalhoz a költségek, hozamok táblákhoz, kultúrákhoz vagy korcsoportokhoz való rendelésével, fajlagos kimutatással.
Térinformatikai (GIS) modulok
Precíziós gazdálkodás elérése: digitális adatbázisok automatikus felhasználása, amelyek segítségével hatékonyan elvégezhető többek között a pontos hozammérés, a terület adottságai szerint változó műtrágyaszórás, öntözés, a táblán belüli gyomviszonyokhoz igazodó gyomirtás.
GPS megoldások
Precíziós gazdálkodás elérése: a műholdról érkező adatok és vezérlés (navigáció) révén hatékonyabb tápanyagellátás és vetőmagmennyiség szabályozás és érhető el, amellyel csökken a környezetterhelés, műtrágya-, víz- és üzemanyagfelhasználás.
Mobil, vezeték nélküli megoldások, RFID eszközök
Mezőgazdasági termékek nyomonkövetése a termelésben, szállításban. Állatállomány nyilvántartása, jószágok azonosítókkal való ellátása.
Fedélzeti számítógép, kommunikációs rendszer
 
A legmodernebb mezőgazdasági erőgépek
mindegyikében jelen van fedélzeti számítógép, ami egyrészt a munkavégzés minőségét javítja, másrészt pedig a munkaműveletek adatait rögzíti. A fedélzeti számítógép segítségével kijelölhető a táblán belüli optimális munkavégzési útvonal.
Internetes értékesítési portál
A gazdaságban megtermelt javak értékesítése az internet adta szélesebb körű vásárlóréteg elérésének kihasználása révén (akár elektronikus bolt létesítésével).
 
Állami intézkedések
 
Mint ahogy látható általánosan nézve az agrárszektor vállalkozásai lemaradásban vannak IKT mutatókban és az infokommunikáció valós lehetőségeket kínál az ágazat versenyképességének növelésére (amely nemzeti érdek). E két fontos tény predesztinálja, hogy a kormányzat az agrárinformatika területén proaktív, támogató szerepet vállaljon és intézkedéseket tegyen. A Miniszter Úr által felsorolt, meglévő kormányzati szolgáltatások (pl. MVH elektronikus ügyféltájékoztatás, mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer) mellett fontos (és eddig hiányzó) állami beavatkozás a pályázati lehetőség megteremtése.
 
1. Agrárszektorspecifikus IKT pályázati program
 
Az agrárvállalkozások fejlesztési céljaik megvalósítására az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) pályázatain igényelhetnek (uniós) támogatást. A 2007 óta eddig meghirdetésre került támogatási jogcímek közül többen az informatikai eszközök (hardverek), szoftverlicenszek is elszámolhatók voltak más kiadások (mezőgazdasági gépek, építés, képzés, stb.) mellett. Az ÚMVP-ben a mezőgazdasági szektor informatizáltsági szintjének növelését célzó nevesített intézkedés, a GAZDANET program még nem indult el. Az ÚMVP-ben az intézkedésre 18 382 353 euró, azaz mintegy 5 milliárd Ft van előirányozva.
 
A leírás szerint: „A program keretén belül a mezőgazdasági termelők számítástechnikai berendezések vásárláshoz részesülnek támogatásban. Bármely 0 és 4 EUME gazdaságmérettel rendelkező, regisztrált termelő lehetőséget kap kis számítástechnikai berendezés (hardver) vásárlására”. Vagyis IKT célú támogatást az eredeti (2007-es) tervek szerint csak a legkisebb méretű termelőknek és csak hardverbeszerzésre kívántak adni. Ez szinte biztos, hogy nem elegendő, ha a program tényleges célja a szektor korszerűsítése.
 
Tudomásunk szerint ezen van mód változtatni, ami azért is lenne fontos, mert jelenleg az agrár termelő- és feldolgozócégek infokommunikációs célra más programban (így a kkv szektor célzott IKT fejlesztéseit támogató, korábban az infoter.eu-n több elemzésünkben is meghivatkozott, jelenleg is elérhető GOP 2.2.1-KMOP 1.2.5 Vállalati folyamatmenedzsment ás e-kereskedelem támogatása pályázatokon) nem tudnak támogatásért folyamodni. Az agrárium számára elérhető ÚMVP és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) lehatárolása úgy szól, azon vállalkozások, amelyek bevételüknek több mint 50%-át mezőgazdasági termelési vagy feldolgozási tevékenységből szerzik, csak az ÚMVP-ben vehetnének igénybe EU-s pályázati támogatást IKT fejlesztésre is. Mivel a GAZDANET még nem indult el, és lehet, hogy csak a legkisebb szereplőknek lesz elérhető, több, a szektor teljesítményéhez jelentősen hozzájáruló, vagy hozzájárulni képes (4 EUME feletti) kis-, közepes- és nagyobb mezőgazdasági vállalkozás nem tud és nem fog tudni igénybe venni állami segítséget infokommunikációs célú korszerűsítésre, vagyis saját működési hatékonyságának javítására, versenyképességének növelésére.
 
Kívánatosnak tartjuk tehát a GAZDANET program, ha elindul, adjon lehetőséget, nyújtson majd támogatást nemcsak a legkisebb gazdaságoknak, és nemcsak az egyszerűbb IKT beszerzésekben, hanem a kis-, közepes- és nagyobb agrárcégek komplexebb IKT fejlesztéseihez, korszerű infokommunikációs rendszerek, megoldások (mint amiket felsoroltunk az elemzés korábbi szakaszában) bevezetéseihez is (amelyek egyébként is magasabb költségigénnyel járnak).
 
2. Egyéb lehetséges kezdeményezések
 
A pályázati lehetőség megteremtése mellett a kormányzat más, központi indíttatású projektekkel, illetve IKT jellegű intézkedésekkel is tudná meglátásunk szerint segíteni a mezőgazdasági szektor fejlődését:
-    Célzott motivációs és képzési program indítása mezőgazdasági vállalkozások vezetői, tulajdonosai számára: kampány lebonyolítása, agrárspecifikus IKT ismeretek terjesztését szolgáló képzések megvalósítása az ágazati érdekképviseletek, szövetségek bevonásával.
-    Ágazati információs platform kialakítása: a portál azt szolgálhatná, hogy a gazdálkodók a támogatásokról, jogszabályokról, tőzsdei árakról és egyéb mezőgazdaságot érintő hírekről egy helyen, könnyen hozzáférhetően tájékozódhassanak, valamint hogy egyes ügyeket online intézhessenek.
-    Mezőgazdasági vállalkozásokat korszerű infokommunikációs megoldásokkal kiszolgáló SaaS (Szoftver mint szolgáltatás) központ kiépítése: egy (vagy több) piaci szolgáltató megtámogatása a GOP 3.4.1 pályázat (lásd korábbi elemzésünk) mintájára, akár az ÚMVP-ben.
-    Állami támogatású elektronikus agrár piactér elindítása: ahol a mezőgazdasági termelők a termékeiket értékesíthetnék (exportcéllal is). Piaci alapon már vannak ilyen kezdeményezések, kormányzati segítséggel ezek kiterjeszthetők lennének.
Következő esemény
2024.06.06 12:04
Következő esemény
2024.10.15 09:15