Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a weboldal működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez.
Elfogadom
Nem fogadom el
2012.03.02

Az Informatika a Társadalomért Egyesület észrevételei a Nemzeti alaptanterv tervezetéhez

Az Informatika a Társadalomért Egyesület fontosnak tartja az új Nemzeti alaptanterv társadalmi vitáját és azt a lehetőséget, hogy ebben a vitában is hangsúlyozza az informatika eszközeinek hatékony és körültekintő felhasználásának jelentőségét az oktatásban. A Nemzeti alaptanterv a hazai tartalmi szabályozás alapdokumentuma, a jelenlegi tervezetet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján tették közzé véleményezésre. Egyesületünk Információs Társadalom munkacsoportja is megvizsgálta és észrevételezte a Nat tervezetet.

Általános észrevételek a Nat 2012-es tervezetéhez

A globális digitális fejlődésben egyre meghatározóbb és általánosabb jelenség a fiatal és gyermekkori infokommunikációs eszközhasználat, a magyar gyermekek átlagosan 9 éves korukban kezdik el használni a világhálót közel háromötödük (58%) naponta, egyharmaduk (35%) heti egyszer-kétszer használja az internetet. 25 európai ország 9-16 éves nethasználó fiataljai közül a magyaroknak van a legtöbb ismerőse valamelyik közösségi oldalon (Forrás: EU Kids Online II. 2011). A széleskörű eszközhasználat miatt a korosztály tagjai korán kapcsolatba kerülhetnek a digitálisan elérhető tartalmak és szolgáltatások jelentős részével és az ezzel járó egyre inkább fenyegető veszélyekkel is szembesülniük kell.  Ez a folyamat a jelenleg érvényben lévő Nemzeti alaptanterv 2007-es elfogadása óta drasztikusan felgyorsult, a penetrációs mutatók és az online tartalom tekintetében is jelentős változások mentek végbe.  A 2012-es Nat tervezetnek ezzel a tendenciával számolnia kell, a tudatos internet és IKT eszközhasználathoz szükséges ismeretek, kompetenciák elsajátítása alapvető fontosságúvá vált. 

Megítélésünk szerint a közoktatás feladata, hogy olyan infokommunikációs alaptudást biztosítson a tanulók számára, amely garancia a digitális világban történő biztonságos eligazodáshoz és a tudatos IKT eszközhasználathoz, egyúttal hozzájárul az oktatás hatékonyságának növeléséhez is.

Hangsúlyozzuk a digitális kompetenciák fejlesztésének kiemelt fontosságát, ezen kompetenciák korai oktatása nagyban hozzájárulhat a tudást kereső és alkalmazni képes, kreatív tanulói attitűd kialakításának, amely előfeltétele az élethosszig tartó tanulás sikerének is.  

Szorgalmazzuk a számítógépes gépírás (tízujjas vakírás) oktatásának bővítését és óraszámának emelését.  A kézírás mellet a számítógéppel való írás egyre fontosabb kompetencia, hiszen a tanulók életük során sokkal többet fognak a számítógép billentyűzetével írni, mint tollal. A hosszas számítógép használat során jelentkező fejfájás egyik fő oka a szemek gyakori, heves mozgatásában keresendő, a tízujjas vakírás ezt a szemmozgást iktatja ki, mivel a felhasználónak nem kell a billentyűzetre néznie gépelés közben és a gépelés automatikussá válása miatt, jobban lehet a tartalomra is koncentrálni. A gépírás oktatása melletti további érveinket a dokumentum 8. pontjában részletezzük.

Egyesületünk üdvözli, szakmailag megalapozottnak tartja a Fidelitas javaslatát, miszerint a Nemzeti alaptanterv elfogadása előtt az Oktatási Államtitkárság vizsgálja meg a vakon gépelés oktatásának lehetővé tételét a közoktatásban.
 

Konkrét észrevételek, javaslatok

1. Tudatos és biztonságos IKT használat

Informatika – Alapelvek, célok szövegrészben a biztonság és a tudatos IKT használat jelentőségét jobban kihangsúlyoznánk, a potenciális veszélyforrásokat is megemlítenénk. A konkrét fejlesztési feladatok tárgyalásánál javasoljuk a SAFER INTERNET 2009-2013 program ajánlásainak figyelembe vételét és a tanároknak készült módszertan használatát.

Érintett szövegrészek (185. oldal, 191. oldal):

„Az informatikai eszközök és információforrások használata veszélyeket is hordoz. A tanulóknak meg kell ismerniük az információk és a gondolkodás összefüggéseit, az informatikai környezet egészségre gyakorolt hatását, valamint a túlzott használat ártalmait, továbbá az információs technológia használatának legális kereteit.”

„Az informatikai biztonság kérdései, az adatokkal való visszaélések, veszélyek megismerése, azok kivédése, a védekezés módszereinek megismerése. Az információ hitelessége és ellenőrzési lehetőségeinek megismerése. Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival való megismerkedés.”

         Megfontolásra javasoljuk a következő témakörök részletesebb kifejtését:

·        Online függőség veszélyei, tünetei, kezelése

·        Kommercializmus jelenségének megismertetése  (kéretlen hirdetések, marketing levelek – spam-ek, kereskedelmi adathalászat, csalások)

·        Cyberbullying (Kortárs-zaklatás) , Sexting és egyéb zaklatások

·        Közösségi oldalak veszélyei (személyes adatok megadása), „digitális lábnyomok” jelentősége

·        CHAT kommunikációs kockázatok

·        Mobiltelefonok, okostelefonok használata

2.  Digitális kompetenciák

Műveltségi területeknél a „Magyar nyelv és irodalom” részen belül csak a 9-12. évfolyamon (31. o.) jelenik meg a digitális kommunikációval kapcsolatos képességfejlesztés, megítélésünk szerint ez túl késő!  Már az általános iskola alsó tagozatában jelentős hatást gyakorolnak a digitális eszközök a gyermekek mindennapjaiban ezért indokoltnak tartanánk korábban is foglalkozni a témakörrel. A tanulási képesség fejlesztése résznél az önálló információgyűjtést és ismeretszerzést, nem elég a 7-8. évfolyamnál elkezdeni. Ezt maga a tervezet is bizonyítja, hiszen a „Földünk–környezetünk” műveltségi területen belül (142. oldal) már 5-6. évfolyamon megjelenik az információgyűjtés digitális lexikon használatával.

3.  AZ IKT fogalmi használata

A szöveg 32. oldalán véleményünk szerint elírás történt, az IKT rövidítés helyes értelmezése: információs és kommunikációs technológiák. Az IKT rövidítést a szövegben máshol (pl. 54.oldal) helyesen használják.

Az érintett szövegrész (32. oldal):

„Az információs kommunikációs társadalom (továbbiakban IKT) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése.”

4.  Nyílt forrású szoftverek

Megítélésünk szerint a kormány azon törekvésének is meg kellene jelennie az Alaptantervben, hogy a nyílt forráskódú szoftverek terjedésével bizonyos fokú versenyhelyzet legyen a közoktatás informatikai infrastruktúrájának kialakításában, illetve az oktatásban felhasznált szoftverek terén.

5.  Prezentáció mint digitális kompetencia

A NAT II. részében tárgyalt KOMPETENCIAFEJLESZTÉS, MŰVELTSÉGKÖZVETÍTÉS, TUDÁSÉPÍTÉS fejezet 1. pontjában tárgyalt kulcskompetenciák között a digitális kompetencián belül a „Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök” felsorolásánál a főbb számítógépes alkalmazások közül kimaradt a prezentáció, véleményünk szerint a felsoroltak mellett ez is igen fontos kompetencia.

Érintett szövegrész (20. oldal):

„A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában való alkalmazását jelenti. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén.”

6.  Szerzői jogok

A szerzői jognak hangsúlyosabban kellene megjelennie az Alaptantervben! Úgy gondoljuk, hogy már a kulcskompetenciáknál (legalább az anyanyelvi kommunikációnál és a digitálisnál) helye lenne a bővebb kifejtésnek, fogalom ismertetésnek.  Jelenleg ezekben a fejezetekben nem szerepel a téma, de később is csak néhány helyen és ütemezésében is túl későn jelenik meg!  Erre a kérdéskörre már kb. a negyedik évfolyamtól kellene figyelmet fordítani, véleményünk szerint elsősorban a magyar órákon, de minden tárgynál fontos lenne horizontálisan érinteni a kérdést.

7. Az informatikai eszközök használata  - A biztonságos adattárolás hardver és szoftver vonatkozása

Az informatikai környezet megismerése és tudatos, célzott felhasználása lényeges pont és helyesen szerepel a dokumentumban. Az operációs rendszer és a hálózatok alapszolgáltatásai mellett az alkalmazások kezelésére is figyelmet fordít a tanterv, azonban lényeges volna az adatok biztonságos tárolásának megismertetése már a 7-8. évfolyamon tanulókkal is, jelenleg ezt csak 9-12. évfolyamon írja elő a tanterv.

Érintett szövegrész (196.oldal)

 9–12. évfolyam

1. Az informatikai eszközök használata

—     Az egészséges informatikai munkakörnyezet

—     Digitalizáló eszközök

—      Az operációs rendszer és a számítógépes hálózatok főbb feladatai és szolgáltatásai

—      Az informatikai eszközök működésének fizikai alapjai

—      A biztonságos adattárolás hardver és szoftver vonatkozásai

—      A problémamegoldás hardver és szoftver eszközkészlete
 

8.      Gépírás oktatásának bővítése melletti érvek

-          Gyorsabb: megsokszorozhatja gépelési sebességét, hiszen lényegesen nagyobb sebesség érhető el a szinte-automatikus írással.

-          Könnyebb: a billentyűk keresgélése helyett a szöveg tartalmi elemeire vagy jegyzetelés esetén az előadóra koncentrálhatunk.

-          Egészségesebb: a hatékonyabb mozdulatokkal csökkenthetjük a szem, a kéz és a nyak terheléseit.

-          Hosszú távon használható kompetencia:

Elektronikus ügyintézés hatékony és gyors használata.

A nagy hozzáadott értékű munkahely teremtésben is fontos szerepet játszhat, mivel a leendő munkavállalók gyorsabban sajátíthatnak el más digitális kompetenciákat. Egy hazai kutatás eredményei szerint - melyben két év alatt több mint 11 ezer számítógépet rendszeresen használó önkéntes vett részt – kiderült, hogy a résztvevők átlagos gépírási sebessége 140 leütés/perc. Tízujjas vakírással 300-400 L/P sebesség is elérhető. A gépírással tehát a munkavégzés hatékonysága mérhető módon növelhető.

A felsőoktatási tapasztalatok is azt mutatják, hogy az ismeretszerzés hatékonyságát nagyban növeli a jó gépírási készség (Az előadásokon notebook segítségével történő jegyzetelés már nagyon elterjedt, beadandó dolgozatok, esettanulmányokat az oktatók jelentős része csak digitális formában fogadja el.)

Az infokommunikációs eszközök általános használata miatt, az élet bármely területén előnyt jelent a hatékony billentyűzet kezelés (kommunikáció, tanulmányok, közösségi média használata, stb).



Készítette az Infotér Egyesület Információs Társadalom Munkacsoportja


Dr. Buda András - egyetemi adjunktus, intézetigazgató-helyettes, Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete


Hajdu István – mérnök, informatikus

Következő esemény
2024.06.06 12:04
Következő esemény
2024.10.15 09:15