Egy cég számára, legyen az mikro-, kis-, közép- vagy akár nagyvállalat, amennyiben informatikai megoldást kíván használni, legyen az egyszerűbb alkalmazás (pl. levelezőrendszer), vagy akár egy komplexebb üzleti rendszer (pl. ERP), alapvetően kétféle konstrukció létezik. Az egyik, a hagyományos konstrukció, mikor a vállalkozás saját tulajdonú, saját (humán és eszköz) erőforrásokkal üzemeltetett szoftvert vagy rendszert használ (fizeti az ezekkel kapcsolatos beruházási és fenntartási költségeket). Ezt hívják in-the-house vagy on-premise típusú megoldásnak. A másik lehetőség, amikor a vállalkozás nem veszi meg az adott szoftvert, hanem annak egy professzionális informatikai szolgáltató cégtől, interneten keresztül történő, web-es és védett felületen elérhető használatáért általában SLA (Service Level Agreement) keretében bérleti (általában havi) díjat fizet, vagyis Cloud Computing (vagy a leginkább releváns elnevezésként SaaS – software-as-a-service – szoftver, mint szolgáltatás) megoldást vesz igénybe.
A két konstrukció között a legfontosabb különbségeket az alábbi táblázat foglalja össze:
Összehasonlítás |
|
In-the-house (vagy on premise) megoldás |
Cloud Computing (SaaS) megoldás |
Saját informatikai központ |
Nincs saját informatikai központ |
Saját üzemeltető és támogató személyzet alkalmazása |
Nincs szükség belső üzemeltető személyzetre |
A megoldást saját hardvereszközök, kiszolgálók biztosítják |
Adattároló egységek, kiszolgálók más birtokában vannak |
Szoftverek a vállalkozás tulajdonában vannak |
A szoftvereket bérli a vállalkozás a szolgáltatótól |
Egyszeri beruházási költség van és üzemeltetési, karbantartási, support díjak |
Nincs azonnali kiadási szükséglet, bérleti díjat fog fizetni a vállalkozás |
Kapcsolódó energia költségek merülnek fel (pl. szerver - villanyszámla) |
Az informatikához kapcsolódó energia költségek csökkennek (távközlési díjak viszont magasabbak lehetnek) |
A Cloud Computing / SaaS-es megoldások térnyerése az elektronikus gazdaságban az elmúlt néhány évben vált érzékelhetővé, ezek terjedését alapvetően két fő tényező segítette: az adatkommunikációs és internet-hozzáférési piacon a rendelkezésre álló sávszélességek növekedése, valamint a költségcsökkentési kényszer, melyet a gazdasági válság generált. A szoftverszolgáltatásokból származó bevételek a Gartner előzetes kalkulációi szerint 2010-ben a világpiacon elérték a 9,2 milliárd dollárt, ez 15,7 százalékkal több, mint amennyit az SaaS szállítók 2009-ben elkönyveltek. 2011-ben az elemzőcég szerint valamivel nagyobb mértékű, 16,2 százalékos forgalombővülés várható a globális SaaS piacon.
A különböző releváns szektoriális (lásd Gartner, Bell Research) felmérések eredményeiből látható, hogy a magyar vállalkozások még nem ismerték fel az informatikai alkalmazásszolgáltatások igénybevételében rejlő lehetőségeket, nemzetközi összehasonlításban jelentős lemaradásban vannak. A magyar kis és középvállalkozások mindössze 2-3%-a vesz igénybe ilyen szolgáltatásokat, míg például az Európai Uniós átlag 18% körül van. A hazai vállalkozások, melyek általános informatikai felkészültsége alacsony, még nem azonosították az Cloud Computing-ban / SaaS megoldások előnyeit, melyek az alábbiakban összefoglalhatók:
- nincs (vagy csak minimális) egyszeri bevezetési költség
- tervezhetőbb, használat alapú folyamatos kiadások
- lehetőség az alkalmazás azonnali igénybevételére, akár a szerződéskötést követően azonnal
- az IT folyamatok egyszerűsítése: nincs szükség a szoftver és a hardver beszerzésére és installálására, nincs szükség belső IT erőforrásokra, az informatikai szolgáltató feladata a frissítés (jogszabálykövetés is), bővítés és a javítások kezelése
- lehetőség, hogy a vállalkozás a főtevékenységre koncentráljon
- rugalmasság, megbízhatóság és méretezhetőség
- a szolgáltatás globális elérhetősége
Mindezen előnyök ellenére a Cloud Computing / SaaS konstrukciók terjedését a vállalkozások alacsony e-readiness szintje mellett néhány tényező is hátráltatja:
- biztonsági, adatkezelési megfontolások. A kkv-k nagy része nem szívesen adja más (pl. egy informatikai szolgáltató) számára bizalmas üzleti adatait
- rendelkezésre állási aggályok: olyan komplex rendszerek esetében, amelyek több szoftverkomponenstől függenek, bármelyik összetevő leállása az egész rendszert megbéníthatja a vállalkozásnál.
- bonyolultabb megoldásoknál, melyeknél jelentősebb a kapcsolódási szükséglet a vállalkozás nem IT jellegű feladataihoz, helyi folyamataihoz (pl. termelésirányítási rendszer) az SaaS nem feltétlenül ideális megoldás
Ugyan az imént felsorolt nehézségekkel kapcsolatos aggodalmak / problémák nem hagyhatók figyelmen kívül, a hazai vállalati szektorban a következő években (akárcsak a világon) a Cloud Computing / SaaS további térnyerése valószínűsíthető. A már talán kifutási stádiumban lévő gazdasági válság elősegíti a vállalati költséghatékonyság növekedését segítő technológiák, így a szoftverszolgáltatások terjedését is, melyhez hozzájárulhat egy aktív állami támogatáspolitika:
Cloud Computing / SaaS - vállalatok - kormányzati szerepvállalás - támogatás
A hazai kormányzati fejlesztéspolitika már néhány évvel ezelőtt felismerte, hogy a vállalati informatika területén szükség van olyan intézkedésre, amely az olyan vállalkozások e-gazdasághoz kapcsolódását is elősegíti, amelyek nem feltétlenül érzik szükségesnek, hogy eszközállományukat hardverekkel és szoftverekkel bővítsék, akiknek elegendő, ha a belső és külső vállalati folyamataikat egy külső IT szolgáltató igénybevételével informatizálják: vagyis szoftverszolgáltatást (SaaS) vegyenek igénybe. Az uniós fejlesztési programok alapvető filozófiája, hogy a fenntartási jellegű kiadások nem elszámolható költségek, amennyiben egy vállalkozás pályázaton indul, így azon vállalatok sem támogathatók közvetlenül, melyek szoftverszolgáltatást vesznek bérleti díj formájában igénybe. Vagyis az SaaS keresleti oldal közvetlenül nem juttatható forrásokhoz, ezért megoldás lehet a kínálati oldal, vagyis maguknak az informatikai szolgáltató cégeknek célzott támogatása, annak érdekében, hogy azok minél több kkv-t tudjanak kedvező árú, üzleti folyamatokat segítő szoftverszolgáltatásokkal ellátni.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 3. prioritásának keretében először 2009 nyarán került meghirdetésre a GOP-2009-3.4.1. számú „Vállalati SaaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása” elnevezésű konstrukció, melynek célja olyan alkalmazásszolgáltató központok létrehozásának támogatása, amelyek professzionális, komplex informatikai alkalmazásokat szolgáltatásként (SaaS) nyújtanak mikro-, kis- és középvállalatok számára. A 2009-es pályázaton a következő informatikai vállalatok részesültek támogatásban:
|
Nyertes pályázó |
Megítélt támogatás (Ft) |
|
1 |
INPHONE Adatfeldolgozó és Információs Szolgáltató Kft. |
259 296 716 |
|
2 |
Delta Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. |
199 467 679 |
|
3 |
LIBRA SZOFTVER Fejlesztő Zrt. |
85 000 000 |
|
4 |
Szintézis Infotrmatikai Zrt. |
164 460 580 |
|
5 |
EnterNet 2001 Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. |
144 846 000 |
|
6 |
Qualysoft Informatikai Zrt. |
138 693 828 |
|
7 |
Taurus Development Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. |
57 750 759 |
|
8 |
OPTICON Telekommunikációs Hálózati Szolgáltató Kft. |
291 630 110 |
|
9 |
NK Services (Magyarország) Infokommunikációs Megoldások és Szolgáltatások Kft. |
50 074 343 |
|
10 |
Central Europe On-Demand Zrt |
250 007 086 |
|
11 |
IQSYS Informatikai és Tanácsadó Zrt. |
78 546 692 |
|
|
Összesen |
1 719 773 793 |
Forrás: nfu.hu (EMIR)
A felsorolt informatikai cégek SaaS központot létrehozni kívánó projektjei jelenleg megvalósítás alatt állnak, azok elindulása révén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint több, mint 4000 hazai kkv-nak fog lehetősége nyílni igénybe venni magas színvonalú, elérhető árú, havidíjas üzleti alkalmazásokat, komplex megoldásokat (pl. ERP-t, CRM-t, elektronikus iratkezelési rendszert) egyszeri, nagyösszegű beruházás (hardver, szoftver beszerzés) nélkül. Információink szerint az első, GOP 3.4.1 támogatásban részesített SaaS-es központok szolgáltatásainak megjelenésére valamikor az év 2. felében kerül sor.
A viszonylag sikeresnek nevezhető első pályázati kiírás után idén kerül sor a GOP 3.4.1 Vállalati SaaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása konstrukció folytatására az Új Széchenyi Terv keretében. A kiírás társadalmi / partnerségi egyeztetése lezajlott, az ujszechenyiterv.gov.hu-n található útmutató tervezete alapján a pályázati paraméterekben néhány változás történt:
- 1 milliárd Ft a rendelkezésre álló forrás (korábban 1,5 milliárd Ft volt az eredeti keret)
- maximum 40%-os támogatás elérhető (a korábbi 50% helyett)
- az elnyerhető támogatás maximális összege 250 millió Ft (a 2009-es kiírásban 300 millió Ft volt).
A GOP 3.4.1 2011-es pályázatok július 1-től beadhatók (várhatóan augusztus 31-ig).
Kövesdi Zoltán