A Magyarországon működő kamarákat két csoportra lehet osztani: megkülönböztethetünk szakmai és gazdasági (ipari és kereskedelmi) kamarákat. Az előbbiek általában országos hatáskörű szervezetek és jól behatárolható, azonos tevékenységet ellátó vállalkozások, jogi személyiségek, egy hivatáshoz tartozó társadalmi szereplők érdekképviseletét látják el (agrár-. ügyvédi-, orvoskamarák stb.) A gazdasági kamarák ezzel szemben jobbára területi (elsősorban megyei) alapon szerveződnek és egyesülnek országos szinten is (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - MKIK), hozzájuk gyakorlatilag a szakmai kamarák hatókörébe nem tartozó összes vállalkozás tartozhat (tartozik). Jelen elemzésünkben a gazdasági kamarák szerepét, lehetőségeit kívánjuk vizsgálni.
A kereskedelmi és iparkamarák hazánkban a XIX. század közepe óta működnek, jelenlegi tevékenységüket a 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról szabályozza. 2000 óta nem kötelező a kamarai tagság a cégeknek (önkéntes), jelenleg mintegy 43 ezer vállalkozás gazdasági kamarai tag.
A 23 területi ipari és kereskedelmi kamara, illetve az országos MKIK legfontosabb feladatai (összefoglaltan) a következők:
- érdekképviselet, lobbizás (kormányzattal, önkormányzatokkal szemben, különböző hivatalos érdekegyeztetési és szakmai fórumokon, akár uniós szinten is)
- képzésekkel kapcsolatos tevékenység (mestervizsgák szervezése, tanulószerződések intézése, ágazati igények felmérése)
- szolgáltatások nyújtása (elsősorban a tagok számára): pályázatfigyelés, információküldés, szaktanácsadás, kereskedelemfejlesztés, etikai normák érvényesítése (választott bíróság, békéltető testület)
- általános gazdaságfejlesztési tevékenység: együttműködések szervezése, partnerség, klaszterek építése, helyi gazdaságfejlesztési programok menedzselése, beszállítói programok szervezése
- közösségépítés (helyi kapcsolatok javítása, társasági szolgáltatások, szakmai klubok bonyolítása
Mint látható a kamarai tevékenység sokrétű, fentiek ellátására különböző erőforrások állnak a működtető szervezetek rendelkezésére, ezek támogatására az egyes területi egységeken belül és az MKIK-n belül is léteznek tagozatok, kollégiumok, szekciók, illetve osztályok, amelyek azonos témához köthetők. Így néhány megyei (területi) kamaránál működik (néhol más ágazattal egybeintegrálva) infokommunikációs vagy informatikai, hírközlési osztály is (pl. a budapestinél, a csongrád megyeinél), amelyben főleg az IKT szektorbeli tagcégek vállalnak szerepet. Az informatikai, hírközlési osztályok általában saját működési szabályzattal, munka- és programtervvel rendelkeznek, feladatuk szakmai állásfoglalások kialakítása, az adott ágazatbeli vállalkozások segítése, piaci lehetőségeik bővítése.
Országos szinten, az MKIK-n belül van e-gazdaság kollégium, amely elsősorban a kamarai tag infokommunikációs vállalkozások képviselőit tömöríti. Az e-gazdaság kollégium feladata a tagvállalkozások infokommunikációs helyzetének javítása, ágazati érdekek érvényesítése. A kollégium 2008-ban egy ágazati stratégiát dolgozott ki, amelynek hatálya 2013-ig terjed és célja, a hazai vállalkozások bekapcsolása az információs társadalom e-gazdaságba. Speciális célja: a kamarák bekapcsolása a kormányzati informatikai hálózatba a közfeladatok révén. A budapesti kamarán belül, a területért a VII. Hírközlési és Informatika Osztály a felelős.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) honlapja
A KKV-k jelenlegi helyzete és a kitörési pontok
Ahogyan több korábbi elemzésünkben is foglalkoztunk vele a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) IKT felkészültsége és ellátottsága egyaránt elmarad az elvárható, nemzetközi (uniós) összehasonlításban megfelelő szinttől, különösen problémásak az úgynevezett humán tényezők (lásd: http://infoter.eu/cikk/kkv_vezetok_es_az_informatika). A kkv-knak véleményünk szerint sokat tudna segíteni egy olyan szervezet, amely intézményrendszerével képes lenne nekik szóló motivációs és képzési programok megszervezésére. A gazdasági kamarák területi szervezettségük révén megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek nagyobb kiterjesztésű (akár országos) programok lebonyolításához infokommunikációs jellegű témában is, vagyis a hazai viszonyok között egyértelműen ők lehetnek ilyen „közvetítő” szakmai szervezetek.
Fenti potenciálok ellenére eddig a kamarák által szervezett, vállalkozások informatizáltságának növelését célzó, kkv vezetők informatikai ismeretét bővíteni kívánó programról nem tudunk (akár megyei szinten sem). Jól példázza ezt a hiányosságot egy a Magyar-Román Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatással a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara valamint Romániai Vállalkozásokért Egyesület általi szervezésben nemrégiben megvalósított „KKV-k vezetői képességeinek fejlesztése” célú projekt (tréningsorozat) is, amelynek tematikájában nem volt infokommunikációs ismeretek átadását célzó témakör (részletek itt: http://www.hbkik.hu/index.php?id=13350).
A dán minta
Külföldön viszont akadnak példák kamarai lebonyolítású, vállalkozásokat érintő infokommunikációs célú kezdeményezésekre:
Dánia: „e-business to SMEs” program. Az integrált projekt számos célkitűzése között megtalálható volt az információhiány enyhítése, illetve a munkavállalók IKT képzettségének növelése. A projekt kétszintű volt. Az első szinten kamarák, iparági szervezetek kapták a támogatást, majd a második szinten bekapcsolódtak a kkv-k. A projekt célja olyan konzorciumok támogatása volt, amelyeknek tagjai között legalább egy kamarai vagy iparági szervezet volt. A támogatás célja az volt, hogy ezek a csoportok kidolgozzanak és megvalósítsanak olyan módszereket, amelyekkel a kkv-kat az IT eszközök megismerésére, alkalmazására motiválná. A projekt 2005 novembere és 2007 novembere között futott. A támogatások teljes összege 1,3 millió euró volt. A program részletes leírása
A finanszírozási lehetőségek
Az említett külföldi "best practice" eredményeit véleményünk szerint a hazai gazdasági kamaráknak is érdemes volna felhasználnia akár önálló kezdeményezésű projektekkel (amelyekhez különböző uniós vagy hazai pályázati források elérhetők lehetnének), akár úgy hogy bekapcsolódnak állami indíttatású országos program(ok)ba. Vizsgálva a hazai kormányzati kezdeményezéseket, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 2.1.2 „Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése” program lehetett volna a legalkalmasabb ilyen jellegű projekt, amelyben akár a gazdasági kamarák is szerepet kaphattak volna az egyéni, mikro- és kisvállalkozások vezetőinek infokommunikációs kompetenciáinak fejlesztésében. Várhatóan már idén elinduló TÁMOP 2.1.2 projekt scope-ja minden bizonnyal ilyen vállalkozási jellegű célra nem terjed ki (csak az alapvető informatikai kompetenciák fejlesztésére), így más megoldást kellene találni. A másik lehetőségként felmerülő TÁMOP 2.1.3 Vállalati képzési programok jellegükből adódóan (pályázati konstrukciók) nem alkalmasak kamarai bevonásra (maximum a pályázati követelmények - képzési keretek kialakításában lehetett volna gazdasági kamarai szerep). Szóval egyelőre IKT témában nincs központi, kereskedelmi és iparkamarákat érintő program.
Ahogyan korábbi elemzésünkben is jeleztük (illetve szükségességét megvilágítottuk, megállapítottuk) a dán példához hasonló, uniós forrásokra támaszkodó, központi kormányzati kezdeményezésű IKT motivációs és képzési programot tartanánk szükségesnek indítani kkv vezetők, tulajdonosok, döntéshozók számára. A TÁMOP 2011-2013-as (jelenlegi) akciótervében nincs ilyen, vagy ehhez hasonló konstrukció, holott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által kialakított, IKT ágazat fejlesztését célzó stratégiai programtervben, a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben szerepel egy ilyen jellegű projektjavaslat. Véleményünk szerint érdemes lenne átgondolni egy efféle, nem nagy, mindössze néhány százmilliós forrásigényű (a TÁMOP-nál ekkora elérhető forrásra biztosan lenne mód, hiszen ez az OP teljesít az egyik leggyengébben a pénzek felhasználását, kifizetését tekintve), lehetőleg ágazati specifikumokra szabott program kialakítását és indítását, célszerűen a gazdasági kamarák infrastruktúrájára (is) támaszkodva, akár más vállalkozói érdekvédelmi szervezetek bevonásával.
Közpolitikai eszközök
A humán fókuszú szolgáltatások nyújtása, programok, képzések lebonyolítása mellett véleményünk szerint a gazdasági kamarák más, közpolitikai jellegű eszközöket is használhatnának az elektronikus gazdaság fejlesztése érdekében. Az egyik ilyen lehetőség az elektronikus számlázás szabályozásának vállalkozások részére közismertté és közérthetővé tétele, legjobb gyakorlatok közrebocsátása. Az e-számlázás hasznos tulajdonságai kapcsán a különböző kamarai honlapokon érdemes lenne egyszerű, érthető magyarázatokat és leírásokat, illetve jó (hazai) példákat megjeleníteni. A BKIK Hírközlési, Informatikai osztálya hamarosan tervezi egy kifejezetten IKT specifikus hírportál elindítását, amely többek között a vállalkozások digitális kompetenciáival és informatikai helyzetével kapcsolatos hírekre és jól hasznosítható gyakorlati információkra fókuszálna.
Kamarai oldalról másik ilyen közpolitikai lehetőségként, eszközként az elektronikus kereskedelem, az internetes értékesítéssel foglalkozó boltok, webshop-ok minősítésében tudnánk elképzelni kamarai részvételt a legfőbb IKT iparági érdekképviseleti szervezettel az Informatikai Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével (IVSZ-el), illetve a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért szervezettel együttműködésben (bár ezen a területen már most is vannak kialakított minősítési rendszerek, a kamarák bevonása azok szerepét, elfogadást erősíthetné).
A gazdasági kamarák egyik feladata a klaszterek építése is. A hazai kamarák bizonyos ágazatokban, egyes területeken internetes értékesítési klaszterek megszervezésével a jövőben (egyelőre nem találtunk ilyen példát) a helyi e-gazdaság fejlesztéséhez jócskán hozzá tudnának járulni.
A kamarák e-gazdaság fejlesztési szerepvállalása kapcsán egy következő elemzésünkben a BKIK Hírközlés, Informatika Osztályának a területet érintő konkrét szakmai terveiről fogunk beszámolni.
További terveink között szerepel, hogy az Infotér Egyesület, az MKIK és a BKIK közös szakmai javaslatokat dolgozzon ki és valósítson meg a hazai vállalkozások informatizáltságának és digitális kompetenciáinak fejlesztése érdekében, ezzel segítve a magyar e-gazdaság bővülését.
Kövesdi Zoltán - Kott Ferenc