A magyar vállalati szektor IKT (információs és kommunikációs technológiák) használatáról (lásd a lentebbi táblázatot) megállapítható, hogy az elmaradás van más országok mutatóihoz képest (ha Európán kívüli fejlett gazdaságokat - Egyesült Államok, Japán - néznénk, a különbség még szembetűnőbb lenne). Általánosan elmondható, hogy a hazai vállalkozások a működésükhöz szükséges alapvető infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat (számítógép, szélessávú internetes hozzáférés, e-közszolgáltatások, stb.) sem olyan nagymértékben veszik igénybe, mint az elvárható, kívánatos lenne. A komplexebb, magasabb informatizáltsági szintet lehetővé tevő, üzleti folyamatokat támogató alkalmazásoknál (például integrált vállalatirányítási rendszer – ERP) pedig jelentősebb az elmaradás. Az IKT eszközök és szolgáltatások alacsony használati szintje akadályozza a termelékenység és a vállalati hatékonyság növekedését.
Vállalati IKT használat (2010) |
EU 27 átlag (%) |
Euro övezet átlag (%) |
Magyarország (%) |
Számítógéppel rendelkező vállalkozások aránya |
96 |
97 |
91 |
Szélessávú internettel ellátott vállalkozások aránya |
85 |
89 |
79 |
Hatósági ügyeiket internetes úton intéző vállalkozások aránya |
76 |
77 |
71 |
Integrált belső folyamatokkal rendelkező vállalkozások aránya |
21 |
25 |
8 |
Forrás: Eurostat
A fenti, kedvezőtlen mutatóknak, vagyis a hazai vállalkozások e-Gazdaság-beli lemaradásának egyaránt vannak motivációs, képzettségi, finanszírozási és kisebb mértékben szabályozási tényezői. Jelenlegi elemzésünkben a humán jellegű tényezőket vizsgáljuk:
Megállapítható tény: a hazai kkv vezetők, döntéshozók, tulajdonosok hiányos információkkal rendelkeznek az IKT vállalati felhasználási lehetőségeiről. Az IKT eszközök használhatóságának korlátozott ismerete, valamint a részben emiatt is alacsony IKT beruházási hajlandóság alacsony színvonalú vállalati folyamatintegrációt és az infokommunikációs technológiákban rejlő lehetőségek korlátozott igénybevételét, továbbá az e-közigazgatási szolgáltatások nem megfelelő kihasználtságát eredményezik. A hazai kkv szektor alacsony szintű infokommunikációs felkészültségéhez és IKT ellátottságához úgy véljük az alábbi, nem finanszírozási jellegű tényezők járulnak alapvetően hozzá:
- Elsősorban a 40-45 év feletti életkorú vállalkozás tulajdonosok, vezetők egy nagyobb részénél fennálló digitális írástudatlanság. Olyan személyeknél, akiknél alapvető IKT készségek (pl. számítógép-, szövegszerkesztő-, internet használata) sincsenek meg és nem is nagyon valószínű, hogy valaha is meglesznek, nem várható, hogy az általuk irányított vállalkozás életében az infokommunikáció középpontba kerül (hacsak nem világosítják fel hatásosan őket az elérhető lehetőségekről, vagy mondjuk nem kötelezi őket jogszabály erre).
- A kis- és középvállalkozásoknál a vállalatvezetési kultúra szintje nem megfelelő. Nemcsak az IKT, hanem az általános menedzsment, gazdasági-pénzügyi, idegennyelvi ismeretek is hiányoznak a cégvezetők többségénél.
- Ezzel összefüggésben a kkv szektor képzési prioritása alacsony, amelyhez hozzájárul egyaránt költség– és időrzékenység is. Egy nem régi kutatás adatai szerint mindössze az árbevételük 0,5 százalékát, összes munkaerőköltségük 3,1 százalékát (amelynek csak egy része infokommunikációs jellegű) fordítják képzésre (az elérhető pályázatok ellenére).
- A hazai kis- és középvállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek többsége a mindennapos gazdasági tevékenységük, küzdelmeik közepette egyszerűen nem képesek felismerni az IKT használatában rejlő lehetőségeket, az alkalmazásukkal elérhető versenyelőnyt, legyen szó bármelyik ágazatról. Mindez annak ellenére van így, hogy a felmérések szerint csaknem minden második magyar vállalkozás esetében az alkalmazott IKT javította az üzleti folyamat hatékonyságát, a vevők kiszolgálását, és minden harmadik vállalkozásnál pozitív hatása volt a vállalati bevételek alakulására.
- A magasabb szintű, komplexebb informatikai megoldások (például integrált vállalatirányítási rendszerek) használata ellen szóló (nem feltétlenül helytálló) érv, hogy a kkv vezetők tartanak attól, hogy ilyen rendszerek bevezetése egy külső szemlélő (állami felügyeletek) számára is betekintést engedne a vállalkozás financiális ügyeibe, ezáltal nem lenne lehetséges, vagy megnehezedne a szürke, vagy a feketegazdaságban való működés.
- Egyes (például Cloud Computing típusú) megoldásoknál a túlzott biztonsági-bizalmatlansági aggály is kritikus tényező, a céges döntéshozók tartanak attól, hogy bizalmas üzleti adataik mások (például versenytársaik) kezére kerülhetnek.
Véleményünk szerint a fenti problémákat, hiányosságokat a kkv szektor önmagában nem fogja tudni feloldani (legalábbis középtávon, hiszen előbb-utóbb minden vállalkozásnál generációváltás fog történni, és olyan fiatalok kerüljenek döntési pozícióba, akik már természetesnek tartják az informatika alkalmazását), az infokommunikációs szállítói iparág is csak lassan tud eredményeket elérni, ezért indokolt lehet kormányzati intézkedés megvalósítása.
Mielőtt megnéznénk, milyen állami intézkedés(ek), program(ok) révén lehetne a hazai kkv szektor IKT „awaraness”-ét (tudatosságát) javítani, vagyis a vállalkozások informatizáltságát fejleszteni, érdemes megvizsgálni, hogy az elmúlt évtizedben más európai uniós országokban milyen kezdeményezések történtek a cégek „eReadiness”-ének (e-készségének) növelésére:
- Dánia: „e-business to SMEs” program. Az integrált projekt számos célkitűzése között megtalálható volt az információhiány enyhítése, illetve a munkavállalók IKT képzettségének növelése. A projekt kétszintű volt. Az első szinten kamarák, iparági szervezetek kapták a támogatást, majd a második szinten bekapcsolódtak a kkv-k. A projekt célja olyan konzorciumok támogatása volt, amelyeknek tagjai között legalább egy kamarai vagy iparági szervezet volt. A támogatás célja az volt, hogy ezek a csoportok kidolgozzanak és megvalósítsanak olyan módszereket, amelyekkel a kkv-kat az IT eszközök megismerésére, alkalmazására motiválná. A projekt 2005 novembere és 2007 novembere között futott.
- Finnország: e-Askel kezdeményezés. A programot a finn Kereskedelmi és Ipari Minisztérium kezdeményezte. A 2001-től 2007-ig terjedő időszakban tanácsadók foglalkoztak a kkv-k e-Gazdaságba történő integrálásával. A projekt során az IKT írástudás növelésén, a motiváció előmozdításán túl nagy hangsúlyt helyzetek arra, hogy a
- kkv-k hogyan tudnák a belső folyamataikat, munkamenetüket átalakítani az IKT alkalmazások segítségével.
- Németország: Prozeus program: A projekt a kiválasztott kkv-k e-gazdaságba történő bevezetését tűzte ki célul. A támogatott kkv-knak két évig dokumentálniuk kellett a projekt folyamatait, így ezen pilot projektek tapasztalatait jól hasznosíthatták más, hasonló célú fejlesztési programok is. Az eredmények hozzáférhetőekké váltak, a tapasztalatokból kiadványok, útmutatók készültek a további potenciális projektgazdák számára.
- Portugália: The Digital SME program: A projekt első fázisában a technikai segítségnyújtásra és információszolgáltatásra alkalmas hálózatok alakultak. A második fázisban pedig olyan projekteket támogatott a program, amelyek alkalmassá tehettek kkv-kat az e-gazdaságba való beilleszkedéshez. A program keretében tájékoztató szemináriumokat szerveztek, tanácsadói szolgáltatásokat lehetett igénybe venni, továbbá e-business diagnózisok és a vállalkozások számára egyedi, személyre szabott intézkedési tervek készültek.
Fenti külföldi tapasztalatok felhasználásával, a releváns hazai szakpolitikákhoz (felnőttképzés, gazdaságfejlesztés) igazítva véleményünk szerint érdemes lenne uniós források finanszírozásával egy központilag koordinált IKT motivációs és képzési programot indítani kkv vezetők, tulajdonosok, döntéshozók számára. Korábban, még az előző kormányzati időszakban az Informatikai Vállalkozások Szövetsége koordinálásával, több, elsősorban informatikai vállalat kezdeményezése a TITÁN (Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére) program egyik eleme (a DIG-IT pillér) hasonló célokat kívánt elérni (végül a TITÁN projekt nem valósult meg). A tavalyi kormányváltás után az infokommunikációs állami feladatokat átvevő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által kialakított, IKT ágazat fejlesztését célzó stratégiai programtervben, a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben szerepel egy ilyen (hasonló) projektjavaslat, de egyelőre nem tudunk arról, hogy előrelépés történt volna az ügyben.
A program az IKT alkalmazások készségszintű használata, az innovatív szemléletelterjesztés, a naprakész tudás növelése érdekében a kis és középvállalkozási célcsoport körében a következő elemeket tartalmazhatná:
- Információs kampány kidolgozása és elindítása, amelyben ismertetnék a vállalkozások körében az IKT eszközök és szolgáltatások, különösen a magasabb informatizáltsági szintet lehetővé tevő, komplexebb megoldások használatának működési hatékonyság és bevétel növelő szerepét. Ez megvalósítható lenne régiónként, méret és ágazat szerint felosztva többnapos workshopok lebonyolítása révén, amelyeken a kkv vezetőket tájékoztatnák az IKT vállalaton belüli felhasználásának lehetőségeiről, az online megjelenés előnyeiről, a Cloud Computing típusú megoldások használatában rejlő előnyökről a rendelkezésre álló (hazai és Új Széchenyi Terv) fejlesztési források bemutatásával.
- Ágazati specifikumokra szabott digitális készségfejlesztés, IKT képzési programok kkv alkalmazottak és vezetők számára a vállalkozói érdekképviseletek, szövetségek bevonásával
- Kistérségi (regionális) szintű kkv e-tanácsadói hálózat létrehozása, javasoltan a vállalkozói érdekképviseletek, szövetségek és az eMagyarország program intézményrendszerének bevonásával, ahol felkészült tanácsadók foglalkoznának a kkv-k e-gazdaságba történő integrálásával.
- A program fenntarthatóságának biztosítására olyan, a legjobb gyakorlatokat bemutató interaktív portál elkészítése, amelynek keretében a kkv-k feltölthetik a megvalósított IKT fejlesztések projekt-dokumentumait, ezáltal nyújtva segítséget a fejlesztés előtt álló, illetve az azt tervező kkv vezetők részére.
- Az interaktív portálon informatikai beszerzési döntéstámogató rendszer kialakítása, amely a kkv-k által ingyenesen hozzáférhető, és egyedi, a vállalkozás által megadott paraméterek (cégméret, vállalkozási életciklus, tevékenység stb.) alapján testre szabott IKT termékeket és szolgáltatásokat ajánl.
Meglátásunk szerint fenti állami koordinálású integrált program elindítása és sikeres megvalósítása a jelenleg is elérhető Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és Közép Magyarországi Operatív Program (KMOP) vállalati informatikai fejlesztéseket támogató pályázatok folytatása mellett áttörést hozhatna a hazai kkv szektor e-readiness képességének fejlesztésében, a motivációs és képzettségi gátak leküzdésében. Kérdéses a program finanszírozása és a lebonyolítás intézményrendszere. Egy ilyen program forrásszükséglete elérheti a többszázmilliós nagyságrendet, ezért indokolt (a hazai költségvetésben elérhető tartalékok híján) az uniós források felhasználása.
Az Operatív Programok közül a TÁMOP (2. prioritás) hatásköre a humán jellegű fejlesztések, így például a vállalati és infokommunikációs képzések támogatása. A TÁMOP jelenleg érvényes akciótervében egy ilyen jellegű célokat (is akár) szolgálható, 2.1.2 „Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése” konstrukció (kiemelt projekt) van, annak scope-jába lehetne meglátásunk szerint a témát beemelni. Az infokommunikációs alprogramban projektgazda NT Nonprofit Kft. elsősorban állampolgárokat érintő pályázatok lebonyolításával foglalkozott eddig (lásd például eMagyarország), ezért és annak érdekében, hogy minél bővebb célcsoportot (akár ezres nagyságrendű számú vállalkozást) lehessen elérni, a projektbe javasolt lenne bevonni (akár konzorciumi tagként) a vállalkozási érdekszövetségeket, kamarákat.
Kövesdi Zoltán