A mobileszközök technológiai fejlődése mára elérte azt a színvonalat, amelyre bátran lehet alapozni - a következő lépés az oktatási modellek, felhasználási lehetőségek beindítása. Ezek azonban csak akkor lehetnek sikeresek és hatékonyak, ha összehangolják a hallgatói elvárásokat és készségeket az oktatási elképzelésekkel. A kutatás célja éppen ezért a hallgatók és az általuk ismert eszközök közötti viszony feltárása, és az erre épülő fejlesztési, módszertani irányok megjelölése – mutatott rá az adjunktus.
A kutatók kérdőívek segítségével 3 ezer középiskolás és egyetemista véleményét kérik ki. Nemcsak arra kíváncsiak, jelenleg mire és hogyan használják a rendelkezésükre álló mobileszközöket, hanem arra is, hogy hogyan fogadnák, ha ezekre az eszközökre fejlesztett tananyagokat kapnának, vagyis ha ezek taneszközzé is válnának.
A várhatóan 2013 februárjában záruló kutatási program hátterét a Magyar Telekom biztosítja. A szakemberek az elkészült tanulmányt nyílt hozzáférésű e-könyvben, illetve nyomtatott kiadásban is közzéteszik, mert bíznak abban, hogy az eredmények mellett következtetéseik és ajánlásaik is hasznosnak bizonyulnak jövőbeli projektek tervezéséhez és beindításához – mondta Dragon Zoltán.
Magyarországon egyedülálló kutatás keretében méri fel a fiatalok mobileszköz- és közösségi média-használati szokásait a Szegedi Tudományegyetem Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoportja (DKEK) és a Magyar Telekom, hogy az eszközök felhasználhatók legyenek a korszerű oktatásban. Dragon Zoltán, a kutatócsoport vezetője az MTI-nek elmondta, hogy míg a világ számos országában próbaprojektek keretében tesztelik a digitális mobileszközök - e-könyv-olvasók, táblagépek, okostelefonok – oktatási célú használatát, addig sehol nem készült olyan átfogó, előzetes felmérés, amely pontos képet adna arról, hogy a hallgatók miként viszonyulnak ezekhez az eszközökhöz: hogyan használják, milyen feladatok ellátására gondolják alkalmasnak, illetve oktatási környezetben mit várnak tőlük.
