A miniszterelnöki biztos arról beszélt: az internet globális jelenség és eszköz, de "minket, magyarokat a magyar internet fejlődése érint", ez alatt értve a világháló magyarországi hálózatokon vagy magyar tartalommal való használatát, de azt is, ha magyar emberek interneteznek, bárhol is tegyék ezt a világon.
A nyelvész szakma annak a pártján áll, hogy a nagyközönséget ne előre kijelölt utakra terelve kezeljék az internettel kapcsolatos nyelvi problémákat, hanem várják meg, melyek "azok a gyalogutak", amelyeket az emberek a leggyakrabban használnak, és ebből a helyzetből kiindulva kezeljék a gondokat.
Bencze Lóránt, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója arról beszélt, felgyorsuló világunkban minden korábbinál igazabb, hogy "mind az oktatás, mind a tudományosság kullog a valóság után".
Az intézet "semmiképpen sem nyelvrendőr", hanem a kormány tudományos tanácsadó testülete.
Azt mondta, ennek létrejötte a más államokban működő intézetekhez képest jelentősen megkésett, ezért "fel kell találni az intézetet és stratégiáját". Közölte, az elhamarkodott lépések mellett a túlzott kivárás sem megengedhető, mert akkor "olyan gyorsan változnak a körülmények, a tudományos-technikai eredmények, hogy mire észrevesszük, addigra már késő bármit is tenni".
A világhálón leggyakrabban és leggazdagabb módon használt 20-30 nyelv közé tartozik a magyar - jelentette ki Deutsch Tamás, az internetről és a digitális fejlesztésről szóló nemzeti konzultáció előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos. Az internetkonzultáció lebonyolításáért felelős politikus pesszimistának nevezte azokat a megközelítéseket, amelyek kizárólag a nyelvre leselkedő veszélyt látnak az internet használatában.
