A rendelet az eddig alkalmazott alternatív jelölési módok mellett – bélyegzés, sütés – a lófélék többsége esetében bevezeti az elsődlegesen elektronikus azonosítóval történő jelölést. A tarkószalagba beültetett transzponderrel lehetővé válik a lovak kíméletes, állatvédelmi szempontból aggálymentes jelölése. A magyar lótenyésztési hagyományokra tekintettel azonban a törzskönyvezett lófélék esetében az alternatív jelölési módszerek kizárólagos jelölésként továbbra is alkalmazhatók.
Az általános és egységes azonosítási rendszer kiépítése érdekében a ló tulajdonosa köteles az állat jelölését elvégeztetni annak hat hónapos koráig, vagy az elválasztásáig. A beültetett transzponderrel a ló jelölését és azonosítását igazoló lóútlevelet is kap a tulajdonos. A törzskönyvezett lófélék lóútlevelét a törzskönyvet vezető tenyésztő szervezet, míg a nem törzskönyvezett lófélék lóútlevelét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal adja ki. A hatósági bizonyítvány egész életre szólóan kíséri a lovat, és annak elhullása esetén azt vissza kell juttatni a lóútlevelet kibocsátó szervnek.
A transzponderrel történő jelölést a szolgáltató állatorvos vagy az állatorvosi asszisztens, az alternatív jelölést a lóútlevelet kibocsátó szervezet más megbízottja is végezheti. Az állatok nyomon követése érdekében az azonosító okmánnyal és az állattal kapcsolatos változásokat – az elhullást, a tulajdonosváltozást, az okmány elvesztését, az új tartási helyet – kötelező bejelenteni-közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája.
A lófélék – ló, szamár, öszvér – egyedi azonosításával, nyilvántartásával és nyomon követésével kapcsolatos új szabályokat kormányrendelet rögzíti. Az új azonosítási rendszer és az életre szóló azonosító okmány biztosítja az állatok nyilvántartásával, törzskönyvezésével és szállításával kapcsolatos információkat.
