A szuperlézernek is titulált berendezés olyan rövid lézerimpulzusok előállítására lesz képes, ahol a lézerimpulzus hossza kisebb, mint egy atomban lejátszódó folyamat – magyarázta a szakember. Ez pedig lehetővé teszi olyan vizsgálatok elvégzését, melyekre eddig nem volt mód. Mindemellett a létesítmény teljesítménye egyedülálló, még Kínában vagy Koreában sem lesz ehhez hasonló.
Pálinkás kiemelte: vizsgálatokat lehet végezni majd számos, így a biológia vagy az atommag fizika területén. A lézerközpont fenntartásáról az NKFIH vezetője elmondta: az építkezések befejezésével Magyarország átadja ennek üzemeltetését és a jövőben azon országok járulnak hozzá a fenntartáshoz, akik itt kísérleteznek.
Az ELI projekt három részből áll, Magyarország mellett Csehországban és Romániában épül még lézerközpont. Ennek mentén 2018-ra hazánk is részesévé válik az európai stratégiai infrastruktúrának - tájékoztatott Pálinkás.
Az NKFIH vezetője elmondta: bátor döntés volt a kormány részéről, hogy ekkora összegeket fordít kutatás-fejlesztésre, de az út jó és a január elsejével létrejött hivatal minden erejével azon lesz, hogy a beérkező forrásokat a leghatékonyabban használhassa föl Magyarország.
Harminchat milliárd forintból fejeződhet be a szegedi ELI (Extreme Light Infrasctructure) lézerközpont megépítése. A szuperlézernek nevezett létesítmény olyan vizsgálatok elvégzését is lehetővé teszi, melyekre korábban nem volt mód. A világon egyedülálló technológia pedig számos ország kutatóit vonzza majd hazánkba – mondta Pálinkás József hétfőn, budapesti sajtótájékoztatón. 2020-ig jelentős forrás érkezik Magyarországra, amiből 750 milliárd forintot közvetlenül innovációra fordítunk – mondta el Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) vezetője hétfőn sajtótájékoztatón. Pálinkás hozzátette: az első kiírások már megtörténtek, melynek keretében a szegedi lézerközpont – ELI (Extreme Light Infrasctructure) – befejezése valósulhat meg 36 milliárd forintból.
