A hazai IKT szektorban foglalkoztatottak aránya alapján – ami mintegy 150 000 főt jelent – Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Ezt a pozíciót erősen veszélyeztetik az új keretszámok.
„A teljes hazai export közel 20%-át produkáló magyar szoftverexport kivéreztetését eredményezheti a kormány felsőoktatási keretszámokról szóló döntése. A meghatározóan magyar szellemi teljesítményre épülő piac már ma is súlyos szakemberhiánnyal küzd, ha ez a tendencia tovább folytatódik, az magyar vállalatok behozhatatlan versenyhátrányba kerülnek.” – hangsúlyozta Laufer Tamás, IVSZ elnöke 2012. december 10-i sajtóközleményében.
„A mérnökképzés ilyen mértékű visszaesését minden eszközzel meg kell akadályozni, a szakemberképzés mennyiségi és minőségi színvonalát a jövőben is fontos lesz – akár az eddigiektől eltérő módon és konstrukcióban – biztosítani. Erre várna az IVSZ javaslatot a kormánytól.” – tette hozzá.
Az IVSZ többször hangsúlyozta már, hogy a szakemberképzés kulcsa a magyar informatikai, távközlési és elektronikai szektor és a magyar szoftverexport fejlődésének. A szoftverexport a hazai mintegy 1 000 milliárd forint értékű összes exportból körülbelül 180 milliárd forintot tesz ki. Ez – más szektorokkal ellentétben – szinte teljes egészében hazai hozzáadott értéket jelent. Magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározóan import nélkül állítanak elő kizárólag az emberi munkára alapozva. A folyamatosan növekvő szoftver export miatt az IKT területe az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott.Sőt, megfelelő fejlesztéspolitikai- és exportprogram esetén a fenti 180 milliárd forintos magyar szoftver export piac 5 év alatt megduplázható lenne, s ennek következtében több tízezer új munkahely jöhetne létre. A szakemberek számának további csökkenése esetén ezt a lehetőséget Magyarország egészen biztosan nem tudná kiaknázni.
A kiszivárogtatott – és azóta a kormányszóvivő által nem cáfolt, sőt inkább megerősített – hírek szerint jövőre a kormány műszaki, informatikai és természettudományos területeken összesen mindössze 2 850 államilag támogatott helyet hirdet meg. Ez az idén meghirdetett ösztöndíjas helyek nagyjából ötöde. Az IVSZ szerint a helyzetet az sem javítaná érdemben, ha a részösztöndíjas helyek száma jelentősen emelkedne, hiszen a műszaki és más természettudományos képzések még ebben a formában is drágábbak lesznek, mint más – például a jogi és közgazdasági – szakmák esetében a teljes egészében költségtérítéses, vagyis fizetős felsőoktatás.
