A növekedéshez szinte minden ágazat és szektor egyaránt hozzájárul. Az első negyedévben a külkereskedelmi áruforgalom többlete 531 millió euróval haladta meg a tavalyi, kiugróan magas szintet.
Az ipari termelés ismét kiemelkedő mértékben, 7,7%-kal nőtt az első negyedévben nagyrészt az autóipari kapacitástöbbletnek, a járműgyártáshoz kapcsolódó beszállító ágazatok növekedésének, valamint a tartósan magas autóipari külső keresletnek köszönhetően. Az építőipari termelés a magas bázis ellenére 9,2%-kal nőtt, amihez a KKV szektort támogató hitelprogramok és az EU-s források egyaránt hozzájárultak. A turisztikai, valamint a kiskereskedelmi forgalom is 5,5%-kal nőtt.
Utoljára 2006 elején bővült az idei első negyedéves adatnál gyorsabb mértékben a fogyasztás. A kedvező 2,7%-os növekedéshez a visszafogott inflációs környezet, a kormány devizamentő intézkedései, valamint az emelkedő reáljövedelmek és foglalkoztatás egyaránt hozzájárultak. Ez utóbbit jól tükrözi, hogy 80 ezerrel többen dolgoznak - jellemzően a versenyszférában.
Az első negyedéves GDP-adat a Nemzetgazdasági Minisztérium számításaival összhangban alakult, vagyis tartható a Konvergencia Programban vázolt idei 3,1%-os növekedési prognózis. A magyar gazdaság 2013 óta egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezetet mutat. Az azóta rendelkezésre álló adatok alapján kijelenthető, hogy ez a pozitív trend tartóssá és hosszú távon is fenntarthatóvá vált.
