Kamarai javaslat önálló Infokommunikációs Operatív Program megvalósításáról

A BKIK közleménye:

Hazánk 21. századi versenyképességének fontos tényezője a digitális gazdaság fejlődése, jelenleg is látszik, hogy az infokommunikációs nemzetgazdasági ágazat, dacára az általános recessziónak jelentős mértékben tudott növekedni, emellett a beruházási potenciál is ezen a területen a legnagyobb.  A hazai IKT szektorban a vállalkozások döntő többsége magyar tulajdonú kis- és közepes méretű vállalkozás, ezáltal az általuk megtermelt nyereség nem hagyja el az országot

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyarország gazdasági versenyképességének erősítése, a nemzeti össztermék növelése és a társadalmi fejlődés érdekében különösen indokoltnak tartaná, hogy a jelenlegi (2007-2013-as) és korábbi (2004-2006) struktúrától eltérően 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban önálló Infokommunikációs Operatív Program kerüljön megvalósításra.

Indokoltnak tartjuk, hogy a következő időszak uniós forrásokból történő fejlesztései a jelenleg szétaprózott, nagyrészt koordinálatlan hazai infokommunikációs fejlesztések, programok, pályázatok egységes felügyelet és kormányzati irányítás alá kerüljenek, úgy hogy az önálló Infokommunikációs Operatív Program pénzügyi keretei fedjék le a Magyarország számára rendelkezésre álló összes forrás legalább 10%-át, ezzel is igazodva a kiemelt uniós versenyképességi törekvésekhez.

Javasoljuk a Kormánynak, hogy a 2014-2020-as időszak tervezésének alapjait meghatározó 1600/2012-s kormányrendeletben meghatározott előzetes Operatív Program struktúrát vizsgálja felül és tegyen lépéseket az önálló Infokommunikációs Operatív Program megvalósítására.
 

Az infokommunikációs szektor nemzetgazdasági jelentősége

• GDP részarány: a magyar infokommunikációs (IKT) szektor a GDP 11%-a.

• GDP növekedés (2012. első félév): a nemzetgazdasági ágak többségének teljesítménye stagnált 2012-ben, míg az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke 4,5 százalékkal növekedett, mindezt állami támogatások nélkül érte el.

• Beruházás: csak a távközlési ágazat az elmúlt 3 évben közel 500 milliárd Ft-ot ruházott be Magyarországon (termelő ágazatokkal azonos mérték).

• Beruházások eredete: a távközlési beruházások kétharmada hazai vonatkozású az ágazat magas építés-intenzitásának köszönhetően.

• A távközlési beruházások aránya az árbevételhez viszonyítva közel duplája a nemzetgazdasági átlagnak.  

• Az IKT iparág beszállítóinak 80-90%-a KKV, közel 150 milliárd Ft értékű megrendeléssel.

• Magas a foglalkoztatottak száma: az infokommunikációs szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma kb. 150 000 fő.

• Az elmúlt közel egy évtizedben a távközlési szolgáltatások ára 40%-ot csökkent, amely így az infláció visszaszorítását is segítette.

A szektor nemzetgazdasági hatásai

•  A hazai IKT szektorban a vállalkozások döntő többségét a magyar tulajdonú kis- és közepes méretű vállalkozások adják, ezáltal az általuk megtermelt nyereség nem hagyja el az országot

• Költségvetési hozzájárulás:a szektor éves hozzájárulása (adók, díjak formájában) a központi költségvetéshez kb. 270 Mrd Ft.

• Az összes ágazat közül kiemelkedik az IKT szektor versenyképességet fokozó, foglalkoztatást növelő hatása

• Az IKT szektor gazdaságra gyakorolt hatása sokkal nagyobb, mint magának az IKT szektornak közvetlenül (multiplikátor hatás).

• Az IKT szektor olyan új szolgáltatási formákat hoz létre, amelyek közvetett hatásuk révén serkentik a gazdaság fejlődését (e-kereskedelem, e-számlázás, e-banking stb.)

Az infokommunikációs fejlesztések, programok egységesítésének és forrásnövelésének indokoltsága

A tudásalapú gazdaság megteremtése a 21. század egyik legnagyobb kihívása, amely már rövidtávon meghatározza egy ország fejlettségi szintjét. Ennek megteremtésében kiemelt szerepet játszanak az infokommunikációs technológiák.  A gazdaság fejlődésének egyik legjelentősebb előmozdítója a szektor, ezért a támogatási rendszeren keresztül is szükséges megtámogatni a szektor fejlődését, hogy az minél inkább hozzájárulhasson a társadalom, gazdaság és államigazgatás fejlődéséhez

A 2007-2013-as időszakban a hazai Nemzeti Stratégia Referencia Keretben (NSRK) az informatikai projektekre szánt forrásokat tartalmazó különböző konstrukciók megtervezése és kontrollja nem volt egységes, így a források elköltése, a kitűzött és elért eredmények felmérése alig oldható meg. Ebben a hét évben az IKT fókuszú konstrukciók jellemzően egymástól teljesen függetlenül megtervezve, egységes monitoring nélkül szerepelnek az egyes operatív programokban, nem azonosítható egységes célrendszer. A források elköltése ezért nehezen nyomon követhető, hiszen számos konstrukcióban az IKT eszközök, szolgáltatások beszerzése kiegészítő (elszámolható) lehetőség, az adott pályázat/projekt fő céljának alárendelve.

Annak teljesítéséhez, hogy az infokommunikációs fejlesztések elérjék a kívánt gazdasági és társadalmi hatást – és mivel az IKT fejlesztések a társadalom és gazdaság minden területét átfedik – szükséges, hogy a ma még különböző OP-kban infokommunikációs tartalmú fejlesztések egy operatív program keretén belül valósuljanak meg. Ezzel biztosítható, hogy érvényesüljenek azok a szinergiák, amelyek a lehető legnagyobb fejlődést biztosítják a szektor teljes vertikuma számára.
 

Az infokommunikációs fejlesztések és az önálló Információs Technológia Operatív Program melletti érvek:

• Kiemelt uniós fejlesztési téma

  2014 és 2020 között az EU Regionális Fejlesztési Alapokegyik finanszírozás szempontjából is kiemelt tematikus célterületeaz Infokommunikáció.

• Párhuzamos informatikai fejlesztések veszélye

  Amennyiben nincs önálló Infokommunikációs OP, újra párhuzamos informatikai fejlesztések és infrastruktúrák épülnek ki az elfogadott OP-k informatikai részkereteiből/feladataiból.

• Magas fejlesztési, közbeszerzési és fenntartási árak

  A kisebb, osztott beszerzések következményeként a széttagolt, különböző OP-kban lévő források lényegesen magasabb fejlesztési kiadásvonzatokat és közbeszerzési árakat eredményeznek. Önálló OP indításával a lehető legnagyobb fokúkiadási hatékonyság elérésére nyílik mód nemcsak fejlesztési, hanem a kormányzati intézmények vonatkozásábanfenntartási viszonylatban is.

• Megfelelő intézményrendszer és kormányzati irányítás szükségessége

  Az Irányító Hatóságok tárcákhoz való helyezésének elrendelése alapján nem célszerű, hogy olyan minisztérium (lásd. GINOP - NGM) alá kerüljön a terület fejlesztési forrásainak felügyelete, amely kormányzatilag nem felel a témáért.

• Az IKT fejlesztések a társadalom ésgazdaság minden területét átfedik és sok cél megvalósításához járulnak hozzá – szükséges, hogy a ma még különböző OP-kban lévő tisztán IKT tartalmú fejlesztések egy OP keretein belül valósuljanak meg. Ezzel biztosítható, hogy nőjenek az adóbevételek, új munkahelyek és versenyképes vállalatok jöjjenek létre.

• Egyetlen növekedésben lévő iparág

  Az IKT szektor az egyetlen olyan, az egyébként hagyományosan magas hozzáadott értékkel rendelkező iparágak között Magyarországon, amely a válság ellenére is komoly fejlődést tudott felmutatni, még az idei évben is nőtt a beruházások (közel 9 százalékkal) és a GDP (közel 5 százalékkal) értéke, amely a GDP immáron közel 15 százalékát adja. Ezen ágazat gazdasági teljesítménye nélkül igen komoly visszaesés lenne hazánk idei gazdasági mutatóiban.

• Digitális írástudatlanság csökkentése jelentős forrásbővüléssel jár

  Magyarországon a lakosság hozzávetőlegesen fele nem rendelkezik még az alapvető IKT ismeretekkelsem. Egy friss tanulmány szerint mintegy 197 milliárd forint GDP-kiesést (0,74%) jelent évente Magyarország számára az a szakadék, amely uniós országok átlaga és hazánk között húzódik a digitálisan írástudók arányát tekintve.

• Intézményi informatikai fejlesztések

  Önálló OP híján a közigazgatási intézmények, minisztériumok intézményi informatikai fejlesztést nem tudnak megvalósítani, nincs ehhez kapcsolódó operatív program. Amíg az EKOP lehetővé tette a közigazgatási informatikai rendszerek fejlesztését, az új rendszerben ez nem biztosítható. Mivel hazai forrás eddig sem állt rendelkezésre a költségvetési intézmények informatikai fejlesztéseihez, ezért a jövőben – uniós forrás hiányában – teljesen le fognak állni az intézményi fejlesztések.

• Kormányzati szektor alacsony informatizáltsági szintje

  A hazai kormányzat és közigazgatás elektronizáltsági és informatizáltsági szintje (sem intézményeken belül, sem az ügyfelek irányába) nem éri el a kívánt szintet, pedig az e-közigazgatás, kormányzati tartalmak fejlesztése és állampolgárok, vállalkozások részére magas színvonalon történő biztosítása kulcsfontosságú a hatékony állam megteremtése érdekében. Csak egy önálló informatikai operatív programon keresztül biztosíthatók azok a források, amelyek a fejlesztésekhez elengedhetetlenek.

• Nincs plusz forrásigény

  Az önálló informatikai OP nem okoz többlet forrásigényt, csak a majdan rendelkezésre álló források összehangolt, szakmailag kontrollált felhasználását jelenti.

Kamarai (vállalkozási) szemszögből fontos intézkedési szükségletek, programjavaslatok IKT témában 2014 és 2020 között:

• Jól képzett és tapasztalt IKT munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása

• KKV-k versenyképességének növelése IKT eszközökkel

• KKV-k hatékonyságának és informatizáltságának növelése

• Elektronikus szolgáltatások felhasználási arányának növelése a vállalkozásoknál

• IKT vállalkozások K+F tevékenységének támogatása

• IKT cégek innovációs képességének növelése

• IKT cégek exporteljesítményének javítása