Részletes célok és eredmények
A kutatás a közigazgatási dolgozókat és az állampolgárokat is egy kvalitatív és egy kvantitatív módszerrel vizsgálja, így összesen négy fő pillérre épül:
- rendszeresen ismétlődő (félévente egyszer tartott) országos, lakosság körében végzett telefonos közvélemény-kutatás 2.000 fős mintán;
- ezt kiegészítő fókuszcsoportos vizsgálat félévente 10 fókuszcsoporttal, egyenként 10 fő részvételével csoportonként;
- belső közigazgatási felmérés, amely kiválasztott szervezeti egységek dolgozói részére kiküldendő e-kérdőívet tartalmaz várhatóan 1.000 fős mintán; valamint
- mélyinterjú-sorozat közigazgatási szakemberekkel és jegyzőkkel félévente 12 mélyinterjú elkészítésével.
A lakossági felmérés célja a közigazgatás átalakításával kapcsolatos állampolgári attitűdök, vélemények és elvárások feltérképezése. A felmérés célja az alapattitűd mérésen túl az egyes területek fontossági sorrendjének megállapítása. Elsősorban azon a területen lesz szükség fejlesztésre, amelyet az állampolgárok a leginkább fontosnak tartanak, de a legkevésbé elégedettek vele.
A fókuszcsoportos felmérés a telefonos lekérdezést kiegészítve, annál finomabb képet képes adni az átalakításokkal, kormányzati intézkedésekkel kapcsolatos állampolgári attitűdök és elvárások hálózatáról. A két kutatási megközelítés együttes használata átfogóan mutatja be a választópolgárok véleményét, illetve a fókuszcsoport segíthet a telefonos kutatás kérdőívének esetleges módosításaiban, finomhangolásában.
A belső e-kérdőív a központi és helyi közigazgatásban dolgozóknak a közigazgatási átalakítás előrehaladásának mértékével kapcsolatos értékelését rögzíti. Az elektronikus kérdőív egyik fontos célja, hogy az ügyintézéssel kapcsolatban a közigazgatási folyamatban résztvevők (a jogalkotótól a konkrét ügyintézőig terjedő spektrumban dolgozók) véleménye is megismerhető legyen, részben az egyablakos ügyintézést illetően. Emellett a másik fontos cél az, hogy a projekt időtartama alatt megvalósuló, az állampolgárok számára érzékelhető közigazgatási átalakítások belső fogadtatását mérje. A kérdőív az átalakításokkal kapcsolatos személyes tapasztalatokra és tágabb attitűdökre fókuszál: a megváltozott irányítási-felügyeleti rendszer dolgozói értékelésére, munkahelyi körülmények alakulására, a változások hasznosságának, ésszerűségének belső megítélését regisztrálja. A felmérés-sorozat addicionális haszna annak bemutatása, hogy a közigazgatási reform miként hatott a dolgozók általános elégedettségére, munkahelyi közérzetére.
A mélyinterjúk elsősorban szöveges megágyazottságot jelentenek a mérési eredmények értelmezési keretbe helyezéséhez, és új irányokat jelölhetnek ki. Hasonló kvalitatív erényekkel segítve az elektronikus belső felmérést, mint a fókuszcsoportos kutatások a külső, lakossági felmérést. A mélyinterjúk során fontos szempont, hogy a közigazgatás szervezeti fejlesztését különböző területeken vezetőként megtapasztalók értékelése is részét képezze a kutatásnak. Az állampolgárokkal való kapcsolattartás szempontjából kulcspozícióban lévőkkel - jegyzőkkel, hivatalvezetőkkel, kormánymegbízottakkal, kormányhivatali főigazgatókkal – készült interjúk mellett közigazgatási szakemberek véleménye is megjelenik.
A kapott eredmények visszacsatolásra kerülnek a közigazgatási átalakítás folyamatába.
További részletek elérhetőek itt.
Módosult a „Közszolgálat a közigazgatásban felmérés-sorozat” című (ÁROP-1.1.12 kódszámú ) kiemelt projekt útmutatójának „C7. A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végső határideje” című pontja és az „E1. Monitoring mutatók” című pontja. A Kormány 1314/2010. (XII. 27.) számú határozatával módosította az Elektronikus közigazgatás operatív program és az Államreform operatív program 2009–2010. évi akciótervét, s jelen konstrukciót kiemelt projektként nevesítette. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az így kapott felhatalmazás alapján bocsátotta ki ezen útmutatót.
