Egy éve bűnmegelőzési tanácsadók segítenek abban, hogy kevesebb bűneset történjen az iskolákban. Az első év tapasztalatait jónak nevezte Vasas Joachim, az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Vendéglátóipari Szakközépiskola igazgatója, aki hozzátette: a diákok egyre inkább elfogadják a rendőröket és bizalommal fordulnak hozzájuk.
Megfélemlítésen fizikai, érzelmi bántalmazást kell érteni, amely lehet tettleges és szóbeli inzultus is, amit ma már a digitális világ eszközeivel is el lehet követni, magyarázta Baracsi Katalin, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács munkatársa. Hozzátette: a 2013-ban elfogadott nemzeti bűnmegelőzési stratégia kiemelt pontja a média és az internet veszélyei.
Baracsi Katalin elmondta: a múlt heti konferencián mutatták be a megfélemlítésről szóló kézikönyvet is, amely hatékony módszereket tartalmaz pedagógusoknak, szülőknek a jelenség felismerésében, tudatosításában és kezelésében. Hangoztatta: ez olyan jelenség, amit csak a felnőttek oldhatnak meg, a gyerekek erre egyedül nem képesek.
Nagyon fontosnak mondta, hogy a gyerekek a virtuális térben megfelelő tartalmakkal találkozzanak, s ennek elsődleges módszere a szűrőszoftver használata. Emellett a szülőknek maguknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy mi történik a közösségi térben.
Bodonovich Jenő, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság média- és hírközlési biztosa kiemelte: a gyerekek nincsenek felkészítve a biztonságos internethasználatra. Arról sok szó esik, hogy a gyerekek az interneten keresztül zaklatásnak, bántalmazásnak vannak kitéve, arról azonban már jóval kevesebb, hogy sajnos gyakran maguk a gyerekek a megfélemlítés elkövetői, s a média- és hírközlési biztos véleménye szerint ebben elsődlegesen a szülőknek van felelőssége. Az helyes, ha a szülők vezetik be a gyerekeket az internet világába, de fel is kell készíteniük őket, ki kell alakítaniuk a megfelelő magatartási szabályokat, hangsúlyozta.
Szavai szerint az etika és hittan tanároknak is figyelmeztetniük kellene a gyerekeket, hogy az internethasználat során ne bántsák a társaikat. A szülők által elkezdett nevelésnek az iskolában kellene folytatódnia.
Szögedi Dalma szakpszichológus arról is beszélt a műsorban, hogy annak mindig vannak tünetei, ha egy gyermek áldozattá válik. Azon túlmenően, hogy a gyermek izolálódik a csoporton belül, nagyon súlyos esetben akár pszichoszomatikus tünetek is jelentkezhetnek: fejfájás, hasfájás, a gyermek elkezd hiányozni az iskolából
Bodonovich Jenő hozzáfűzte: a helyzet komolyságát az is jelzi, hogy néhány évvel ezelőtt az Egyesült Államokban, majd Európában is előfordult, hogy a megfélemlítés következménye gyermeköngyilkosság lett, s egy ilyen eset már Magyarországon is történt. Ha a felnőttek nem szakítják meg a megfélemlítés folyamatát, a betegségeken túlmenően tragikus következmények is lehetnek, figyelmeztetett rá Bodonovich Jenő.
Megfélemlítésen fizikai, érzelmi bántalmazást kell érteni, amely lehet tettleges és szóbeli inzultus is, amit ma már a digitális világ eszközeivel is el lehet követni. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Biztonság az iskolában és azon túl címmel nemrégiben megtartott konferenciájának egyik fő tanulsága, hogy az iskolai megfélemlítés kizárólag a felnőttek felelős közreműködésével állítható meg.
