Vigyázó Sándor, majd fia is úgy végrendelkezett, hogy törvényes örökös híján vagyonuk a Tudományos Akadémiára szálljon. Nemzeti Botanikus Kert pedig azért lett, mert több mint 12 ezer növényfajtájával ez a leggazdagabb botanikus kert Magyarországon.
Aki a hangulatos sétautakat róva többet is meg szeretne tudni a Kertről, mint amit a kihelyezett táblákon elolvashat, okostelefonja segítségével QR-kóddal a Botanikus Kert legújabb, Járj a kertben és szörfözz a neten elnevezésű szolgáltatását is használhatja.
A különböző növényekhez kihelyezett QR-kódok az adott fajról a Wikipédia oldalon található leírásra mutatnak. Halászné Szakács Éva hozzátette: az alkalmazás azért is nagyon hasznos, mert ha a Wikipédián található összes információt kihelyeznék a növények mellé, a gyűjtemény egy táblaerdő lenne.
A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben a növényekhez kihelyezett hagyományos tájékoztató táblák mellett QR-kódok is segítik a botanikai ismeretterjesztést. A Magyar Tudományos Akadémia Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertjében 27 hektáron 62 madárfaj, 77 féle állat, 22 tó található. Halászné Szakács Éva környezeti nevelő a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában elmondta: a kastélykertet az 1820-as években alapították. 1871-ben vásárolta meg Vigyázó Sándor, s ő alakíttatta át Jámbor Vilmossal, korának híres kerttervezőjével.
