Ezt várják a Felsőoktatási Kerekasztaltól
Bódis József péntek délután kapta meg a javaslatot, amelyről kedden tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal. Bódis József elmondta, a tervezetnek két pillére van. Az elsőben – a felsőoktatási törvény átalakításában – közel vannak az álláspontok, ezzel szemben a szakstruktúra átalakításának több időt kell szentelni. Hozzátette: „azt fogom javasolni, hogy a megbeszélésen ez utóbbi ügyében még ne hozzunk döntést, hanem emeljük ki a megoldandó feladatokat, s egy újabb egyeztetési kör megnyitásával záros határidőn belül zárjuk le a kérdést.”
Mennyire vált be a bolognai rendszer?
Bódis József alapvető problémának nevezte, hogy a felsőoktatásban ma nem beszélhetünk korszerű szakstruktúráról, hiszen a bolognai rendszer bevezetése óta nem lett áttekintve, felülvizsgálva a képzési szisztéma. „Remélem, hogy a mostani változtatás célja egy világosabb, átláthatóbb és a gazdasági-társadalmi igények kiszolgálását jobban megvalósító struktúra létrehozása. Ezt azonban egy értékrend mentén kell kialakítani” – hangsúlyozta a Magyar Rektori Konferencia elnöke.
Bódis József további hibának nevezte, hogy a bolognai rendszer bevezetésekor sokkal nagyobb energiát fordítottak a formai bevezetésre - ami kétségtelenül jól sikerült -, a tartalmi vonatkozások viszont véleménye szerint sok kívánnivalót hagynak maguk után. „Probléma, hogy sokszor az alapképzés után a mesterképzés már nem nyújt új ismereteket, s ezt felismerve a hallgatók közül sokan már a három év elvégzését követően elmentek dolgozni” – említette példaként. Leszögezte ugyanakkor, hogy a rendszerben jól működő elemeket meg kell őrizni.
Érvelni fognak a nemzetközi tanulmányok mellett
A hírekkel ellentétben az elnök nem látott olyan felmérést, amely alátámasztaná a tervezett szakok megszüntetését. Véleménye szerint a piaci igényeket nem is lehet ilyen rövid időn belül felmérni, s nem lehet akut problémaként kezelni, hiszen akikre most szükség lenne, azok is legkorábban három év múlva tudnak munkába állni. Mindenképpen trendek mentén kell az átstrukturálást kezelni – hívta fel a figyelmet az elnök.
A tervezet szerint 2030-ig 15 százalékkal csökkentenék a szakok számát, ami elsősorban a humán képzési területeket érinti. A legtöbb vitát a napokban a nemzetközi és a társadalmi tanulmányok alapszakok megszüntetése váltotta ki. „Abban bízom, hogy ez csak egy rossz gondolat, de még jobb lenne, ha csupán adminisztratív hibáról lenne szó, hiszen ezen képzésekre szükség van, megszüntetésük egyáltalán nem indokolt. Remélem, erről meg tudjuk majd győzni az államtitkárságot” – mondta Bódis József.
A tervezet szerint ismét osztatlan képzésben tanítanák a pszichológusokat. A Magyar Rektori Konferencia elnöke ezzel sem ért egyet, mert az elmúlt évek bizonyították, hogy az osztott képzésnek van létjogosultsága, hiszen az alapképzést követően nagyon sokan lépnek már be a munka világába. „Ami jó, azt nem kellene átalakítani, ráadásul a pszichológia szak rendkívül népszerű. A magyar és angol nyelvű oktatás mellett Pécsett német nyelven is elindul a képzés ősszel, ami megfelel a szakok nemzetköziesítését célzó kormányzati elképzeléseknek” – emelte ki a Pécsi Tudományegyetem rektora.
Mikortól lépne életbe?
A jelenlegi hallgatókat biztosan nem érintik az átalakítások – szögezte le Bódis József, kiemelve, hogy bárminemű átalakítás nem hozhatja hátrányba az adott szakon tanuló diákokat, így az majd a felmenő rendszerben lép életbe.
A felsőoktatási államtitkárság azt is hangsúlyozta, hogy az átalakítás nem érinti negatívan az egyetemek költségvetését, amire az elnök szerint csakis a jelenlegi létszám alapú finanszírozás átalakítása jelenthet megoldást. Ez véleménye szerint nem is folytatható tovább. Emellett hosszú távon a külső szereplők bevonása javíthatna az intézmények anyagi helyzetén, erre azonban egyelőre nincs jelentkező. „A duális képzés teremtheti majd meg a lehetőséget arra, hogy a vállalatok forrásai megjelennek az egyetemi képzésekben” – mondta az elnök.
Hibák a kancellária rendszerben
Vegyesek a tapasztalatok a tavaly bevezetett kancellária rendszerrel kapcsolatban, amelyet nemrég vizsgált felül a Magyar Rektori Konferencia. Az elnök emlékeztetett rá, hogy már alapvetően a tág teret adó pályázatokkal is problémáik voltak, nem beszélve a kiválasztás mechanizmusáról, a bíráló bizottságban ugyanis nem volt felsőoktatásban valaha is szereplő személy. Emellett Bódis József hiányolta a célzott kiválasztást, hiszen nem volt előírva, hogy az illető ismerje a megpályázott intézményt. „Bár vannak helyek, ahol jó az együttműködés, sokszor komoly gondot okoz a kancellárok hatalmi pozíciója, beleszólása szakmai kérdésekbe, márpedig egy jól működő felsőoktatáshoz harmóniára van szükség. Ezt mindenképpen rendbe kell tenni” – szögezte le az elnök.
Egyeztetett ugyan a kormány a Magyar Rektori Konferencia szakbizottságaival a felsőoktatási átalakításról, de további párbeszéd hiányában megegyezés nem született, a tervezet tehát nem a mi munkánkat tükrözi - nyilatkozta a Rádió Orientnek Bódis József. A szervezet elnöke reméli, hogy a nemzetközi tanulmányok szak megszüntetése 'csak adminisztrációs hiba', a mai Felsőoktatási Kerekasztalon a döntés elhalasztását és a képzési struktúra átgondolását javasolják majd az államtitkárságnak. Csökkentené a képzések számát és bizonyos szakokat megszüntetne a kormányzat a bolognai rendszer elmúlt 10 évének felülvizsgálata tükrében. Bár a Felsőoktatásért felelős államtitkárság közleményében úgy fogalmazott: a tárca a szakstruktúra átalakítására tett javaslatát részletesen egyeztette a Magyar Rektori Konferencia szakbizottságaival, mint ahogy azt a szervezet elnöke rádiónknak elmondta, megegyezés nem született ezeken a megbeszéléseken, így az elkészült tervezet nem az ő munkájukat tükrözi.
