Az Európai Unió 2006-os adatmegőrzési irányelve a londoni és a madridi terrortámadásra reflektált. Az új jogszabály kötelezővé tette, hogy a telefonszolgáltatók megőrizzék a hívásokhoz kapcsolódó adatokat, illetve egy esetleges rendőrségi nyomozás során átadják azokat. Az uniós irányelvet Magyarország 2008-ban ültette a nemzeti jogba az elektronikus hírközlésről szóló törvényben.
A Rádió Orienten Osztopáni Krisztián kiemelte, az uniós jogszabály hamar viták kereszttüzébe került. Számos civil jogi kezdeményezés érvelt a személyes adatok rendőrségi továbbítása ellen. Az ügyben az Európai Unió Bírósága 2014-ben hozott ítéletet. „Az irányelv kiállta a szükségesség tesztjét, azonban az arányosság oldaláról több kivetnivalót tartalmazott. Az adattárolás és –továbbítás nem korlátozódik földrajzi helyre és elkövetői körre. Emellett nincs összhangban a szakmai titoktartással és egy független, felülvizsgálati szervről sem rendelkezik” – az adatvédelmi szakértő rámutatott, a gyenge adatbiztonsági intézkedések miatt a bíróság megsemmisítette a jogszabályt.
Az adatszolgáltatás terén a magyar jog csak részben van összhangban az unióssal. A hazai adatmegőrzés szintén nem leszűkített személyi és földrajzi körre, a bíróság széles körben igényelheti az adatokat. A garanciális elemek itt is hiányoznak, a rendőrség nem köteles egy független hatóság beleegyezését kérni az adatkéréshez. Pozitívum azonban, hogy az adatmegőrzés kizárólag Magyarország területére korlátozódik – mutatta be az uniós és a nemzeti jog összhangját a vendég.
A rendőrség évi 500-600 ezer büntetőeljárása közül minden ötödikben él az adatkérés lehetőségével. Osztopáni elmondta, a telefonszolgáltatók szerint a rendőrség számos alkalommal túlzott adatkörre kér átadást. „Óránként 30-40 ezer hívás fut át egy állomáson. A rendőrség nyomozásakor 8 órás intervallumban kéri be az összes adatot. Ez akár több millió hívásadatot jelenthet” – kiemelte, a szolgáltatók a nagyszámú adatkérés miatt sokszor kétségbe vonják az adatkérés jogszerűségét. Nekik is meg kell tartaniuk az adatkezelés alapvető elemeit, így jogosan merül fel, hogy egy független ellenőrző szerv vizsgálja át a kérés szükségességét. Azonban ilyen szerv Magyarországon sem létezik.
A szolgáltató látni akarja, hogy az általa kezelt, átadott adatokkal a rendőrség megfelelően fog bánni. A rendőrség elsőre nem mindig ismeri fel ezt az igényt, azonban a második körre már sokkal pontosabb a kérés indoklása. Osztopáni Krisztián elmondta, 2015 elején megindult a párbeszéd a telefonszolgáltatók, az Országos Rendőr Főkapitányság (ORFK) és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) között egy szabályozottabb meder kialakítása érdekében.
A magyar rendőrség, az általa folytatott évi 500-600 ezer büntetőeljárás közül minden ötödik esetében kér adatokat a telefonszolgáltatóktól. Gyakori azonban, hogy túlzott adatkört kérnek átadásra – mondta Osztopáni Krisztián adatvédelmi szakértő a Rádió Orienten. Kiemelte, a jövőben ez megváltozhat, ugyanis a rendőrség, a szolgáltatók, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) között elindult a párbeszéd a szabályozás kialakításáról.
