A másik érv pedig az, hogy az államilag szervezett OKJ-s szakképesítések nem képesek olyan mértékben követni a technikai változásokat, mint a forgalmazók és gyártók által biztosított képzések, szakmai iránymutatások. A vevők is felkészültebbek és előzetesen tájékozódnak a termékek jellemzőiről, a gyártók pedig részletes használati útmutatókkal is segítik a vásárlókat.
Az érintett szakmai szövetségekkel folytatott egyeztetések után, a szaktárca szerint nem indokolt a jövőben kötelező szakképesítési előírás a következő idegenforgalmi munkakörökre: szállodai üzemben portai és szobafőnöki tevékenység; utazásszervezés és -közvetítés; rendezvényszervezés; utazási irodai ügyintézés (valutaváltás, szálláshely- és programközvetítés, menetjegyek, valamint egyéni társasutak értékesítése); ügyfélszolgálat, információnyújtás és szabadidő-szervezés.
A vendéglátáshoz kapcsolódó tevékenységek közül pedig a hidegkonyhás kiszolgálást - a kávézók, eszpresszók, és büfék felszolgálóit - vette ki a tervezet a képzési jegyzékből. Az indoklás megjegyzi, hogy a melegkonyhai ételek felszolgálói továbbra is csak szakképzett személyek lehetnek.
Az elektromos háztartási cikkek és háztartási kisgépek, a számítógépek és szoftverek, a számítógép-alkatrészek, valamint a telekommunikációs cikkek szakképesítés nélkül is árusíthatók, továbbá a kávézó, eszpresszó és büfé felszolgálóinak sem lesz szükségük szakképesítésre - az erről szóló nemzetgazdasági miniszteri rendelet tervezete kedden jelent meg a kormány honlapján. A tervezet indoklása szerint csekély a kockázata annak, hogy a jelenleg előírt szakképesítés hiányában a vásárlókra, fogyasztókra, a közbiztonságra, vagy a termékbiztonságra bármilyen veszély jelentkezzen az elektromos cikkek és számítástechnikai termékek szakképesítés nélküli értékesítésekor.
