Trócsányi László kitért arra, hogy egy ötrészes, körülbelül száz szakaszból álló közigazgatási perrendtartás elkészítését tűzték ki célul. A koncepció 2016. január végén kerülhet a kormány elé, ezután foglalkozhatnak az ehhez kapcsolódó szervezeti kérdésekkel, és ha jövőre elfogadják, akkor 2017-ben léphet hatályba az új törvény.
A miniszter az előadása után tartott sajtótájékoztatón az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkári posztján történő váltásról is beszélt. Az MTI-nek azt mondta, meg volt elégedve Répássy Róbert szakmai munkájával és tisztességével, a miniszterelnök azonban új politikai feladatokat bízott a minisztériumra, és ehhez új szereplőre van szükség. Kitért arra, hogy a sajtó különböző neveket említett már, de ebben a kérdésben meg kell várni a köztársasági elnöknek a kinevezésről szóló döntését.
A migránskérdést érintve közölte: 'a jelenlegi jogszabályok a jelenlegi helyzetre szólnak'. Trócsányi László azt mondta, szerinte nincs szükség változtatásra, 'a jogszabályaink jók, kiállják a helyzet feszültségeit', de előfordulhatnak olyan szituációk, hogy módosítani kell rajtuk. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem lát ilyen 'feszítő körülményt'. Kiemelte, Magyarországnak most a schengeni határellenőrzési kódex fontos, 'ezt be kell tartanunk, ugyanúgy a dublini egyezményt is'. Mindaddig, míg az uniós jogszabályok kötelező érvényűek, ezeken a kereteken belül kell mozognunk.
Szükség van Magyarországon egy közigazgatási felső bíróságra, amely csúcsszervként működne - jelentette ki Trócsányi László csütörtökön Miskolcon, A közigazgatási perrendtartás koncepciója című konferencián. Az igazságügyi miniszter előadásában azt mondta, az új felső bíróságon intéznék a közigazgatási szempontból kiemelt ügyeket, de oda sorolható a gyülekezési jog, a szabályozó hatóságok tevékenységének ellenőrzése, emellett ritka, de fontos ügyeknek vagy közigazgatási szerződéseknek a meghatározó eseteit is ott kellene tárgyalni. Hangsúlyozta: ez kétharmados kérdés, 'nyilván a politikai pártokkal is egyeztetni kell', mert a bírósági szervezeti törvényt is érinti. Hozzátette: hisz abban, hogy szakmai kérdésekről lehet egyeztetéseket folytatni, így van esély arra, hogy az új felsőbíróság létrejöjjön.
