Van élet a börtön után
A „TEtt program” egy többszakaszos reintegrációs program, amely a fogvatartottak munkaerő-piaci beilleszkedését és a társadalomba, lakóközösségbe, családba való visszailleszkedését segíti elő”- fejtette ki Lénárd Krisztina. A 2,6 milliárdos költségvetésű kétéves program az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával jött létre. A hazai 18 300 fogvatartottból a program keretében 600 fő szerezhet szakmai képesítést, ám ezreknek nyújtanak segítséget egyéni fejlesztési tervvel, tréningek és tanácsadás révén. Az országos TÁMOP- program regionális szinten már bizonyított: a szabadult résztvevők 60 százaléka együttműködött a munkaügyi kirendeltségekkel, közel felük már sikeresen elhelyezkedett - emelték ki a Rádió Orient vendégei.
A toborzás és bevonás után a fogvatartottak egyéni szükségleteihez igazított fejlesztési tervet készítenek az illetékes szakemberek. Ezután következik a beilleszkedést és a munkahelyi elhelyezkedést elősegítő készségek és kompetenciák fejlesztése: a fogvatartottak itt önismereti, kommunikációs és konfliktuskezelési tréningeken vesznek részt. Az arra alkalmasak szakmai képzésben részesülnek, ez lehet betanított jellegű illetve OKJ-s oktatás is. A szabadulásra felkészített fogvatartottakkal a szabadulást követően hat hónapon keresztül utógondozó koordinátorok foglalkoznak.
Zsebesből adatrögzítő?
2014-ben az országos programban induló képzéseket „egyrészt a munkaerő-piaci kereslet, másrészt a fogvatartotti szükséglet fogja meghatározni” - mondta el Schmehl János. A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának biztonsági és fogvatartási helyettese hozzátette, korábban főleg konyhai kisegítő és takarító képesítést szereztek az elítéltek, de térburkoló, illetve számítógépes adatrögzítői képzésre is volt példa. Regionális szinten 300 fő szerzett szakképesítést a korábbi program során, országosan több mint 600 fogvatartottnak kínálnak most képzési lehetőséget, de a „TEtt program” összes résztvevőinek száma az 5500-at is meghaladja majd. A tábornok a hasznos szabadidő eltöltés jelentőségét hangsúlyozta, ez is része a bűnismétlés megelőzésének. A szakképzésben résztvevő munkaképes fogvatartottak mind szabadidejükben, munka mellett tanultak. dr. Lénárd Krisztina rámutatott, nem csak elméleti tudást és gyakorlatot szereznek a résztvevők, hanem munkatapasztalatot is.
Pályakövetésre forráshiány miatt eddig nem sok lehetőség kínálkozott, de a TÁMOP 5.6.3. kapcsán az előzetesen hozzájáruló résztvevőket meg fogják kérdezni a szabadulás után körülményeinek változásáról.
Bűn és jóvátétel
A programba civil munkáltatókat is bevonnak: a szakembereknek területi műhelymunkát szerveznek, illetve jóvátételi programok révén közösségi „kiengesztelő munkát” végezhetnek az elkövetők. A regionális tapasztalatok idáig pozitívak voltak: Szolnokon például konyhai kisegítők főztek a rászorulóknak, Nyíregyházán fogyatékkal élők iskoláját festették ki. Mintául szolgáltak a Heves megyében működő „Börtön a városért” címmel szervezett szemétszedési akciók; a közterek felújítása, a temetők rendbetétele a lakosságtól is elismerő visszajelzéseket nyert.
A kényszer-gyógykezelteket is bevonják
A képzésben való részvétel feltétele, az egészségügyi alkalmasság, a beláthatóan közeli szabadulási idő, illetve az alacsony biztonsági kockázat. „A program specialitása, hogy az Igazságügyi Megfigyelő- és Elmegyógyító Intézet betegei, a kényszer-gyógykezeltek is részt vehetnek benne”- jegyezte meg Lénárd Krisztina. A program alapszolgáltatásai, tehát az egyéni fejlesztési terv készítése, szükségletfelmérés, pályaalkalmassági, álláskeresési tanácsadás elérhető a többi fogvatartott számára is.
Nem lesznek magánbörtönök
A börtönök többsége a 19. század fordulóján épült, ezért „számos uniós és hazai pályázati forrást megpróbálunk kihasználni a felújításokhoz” - közölte Schmehl János. December 31-ig összesen közel 200 férőhellyel bővül a pécsi, a kecskeméti és a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet. Tervek szerint a következő 2 évben több ezres bővítések várhatók, a dandártábornok cáfolta a magánbörtönök létesítését.
A dolgozó elítéltek száma 7000-7500 körül mozog, az előzetesen letartóztatottakkal együtt a 8000 főt is meghaladja, munkadíjuk a minimálbér egyharmada. A büntetés-végrehajtás gazdasági társaságai munkahelyteremtő beruházásokat finanszíroznak, így például cipőgyártó gépsort, baromfivágóhidat, péküzemet létesítettek, de működnek földműveléssel, állattartással foglalkozó gazdasági társaságok is.
A „TEtt-ben” persze számolnak a biztonsági kockázatokkal is: erőszakos bűnelkövetőket eleve nem osztanak be falon kívüli munkatevékenységre Ugyanakkor a rabok örülnek a szabad levegőn végezhető munkának, és nem rontják saját esélyeiket: az árvíz utáni helyreállításban segédkező kétezer fogvatartott incidens nélkül hajtotta végre 6 millió homokzsák kiürítését.
Passzol a Btk.-hoz
Az új Btk. hatása hosszútávon bontakozik ki Schmehl János szerint, de a gyorsuló ítélkezési folyamat csökkentheti az előzetesen letartóztatottak számát, a házi őrizet bevezetése szintén enyhítheti a börtönök telítettségét.
„Az új bűnmegelőzési stratégia prioritása a bűnismétlés megelőzése.” Lénárd Krisztina szerint ehhez szervesen illeszkedik a „TEtt program”, az egyénre szabott reintegrációs program tervezett befejezése 2015. január 31.
A teljes műsort meghallgathatja itt.
A hazai börtönök hagyományosan túlzsúfoltak – átlagtelítettségük meghaladja a 140 százalékot – a munka és életcél nélküli szabadultak fele pedig visszakerül a börtönbe. Van azonban kiút az ördögi körből: a TEtt-program ezreknek nyújt segítséget a társadalomba történő visszatéréshez, képzettséget és munkát kínálva nekik. A részletekről Schmehl János bv. dandártábornok és Lénárd Krisztina belügyi főtanácsadó mesélt a Rádió Orientben.
