- A hálózati kapcsolatok szintjén Magyarország éppen csak elmarad az Európai Uniós átlagtól. A vezetékes szélessáv már a háztartások 95%-ban elérhető, az uniós átlag 97%. Milyen lépések várhatók ezen a területen a közeljövőben?
- A kormány 2014-ben a Szupergyors Internet Program (SZIP) elindításával a nagysebességű internet-szolgáltatásra alkalmas infrastruktúrával ellátatlan területek fejlesztését célozta meg. A tervek szerint az Európai Uniós határidőhöz képest két évvel korábban, 2018 év végéig minden háztartás számára biztosított lesz a minimum 30 Mbps sebességű hálózati hozzáférés. A program első ütemében meghirdetett pályázat eredményei alapján a járások jelentős részében már megkezdődött a hálózatok építése, mind a hozzáférési (településen belüli), mind pedig a településeket összekötő ún. felhordó hálózatok terén – ez biztosítja a település adatforgalmának továbbítását az országos központba – és az első ütemből kimaradó négy járás pályáztatása is lezajlott, jelenleg folyik a pályázatok értékelése.
.jpg)
A Közép-magyarországi régióban meghirdetett, hazai forrásból finanszírozott pályázat értékelése szintén megkezdődött, tavasszal megkötjük a támogatási szerződéseket. Ezt követően itt is teljes gőzzel megindulhatnak az építkezések. A szolgáltatók többsége kiemelkedően aktív az ún. önerős, tehát kizárólag saját forrásból történő hálózatfejlesztések terén is, hiszen a 2016 végére vállalt fejlesztések túlteljesíttek a cégek a korábbi tervekhez képest.
- Magyarország javított digitális készségein, de továbbra is kevéssel elmarad az átlagos uniós szinttől
A mobil szélessávú hozzáférések bevezetése még nem gyorsult fel kellőképpen a jelentés szerint. Itt várható- e változás? Milyen programok futnak ezzel összefüggésben?
- A mobilszolgáltatóknak köszönhetően jelentős fejlesztések történtek a hazai 4G-s lefedettség növelésének érdekében, ennek köszönhetően a hozzáférések az ország legnagyobb részén rendelkezésre állnak, mert a SZIP keretében megvalósuló optikai körzethálózati fejlesztések jól felhasználhatók a mobil bázisállomások forgalmának növelésére.
A kapacitás-bővítéséhez szükséges frekvencia is rendelkezésre áll. A szolgáltatók az aukciók keretében már megvásárolták az ehhez szükséges, felszabaduló sávokat.
A mobil penetráció terén valóban nem jók a mutatók. Az uniós összehasonlításban a 2016-os statisztikai mutatók alapján utolsók vagyunk, a 100 főre jutó előfizetések száma 42,7. A normál (beszéd és adatforgalmat is tartalmazó) mobil előfizetések száma 2016-ban közel 3.8 millió volt . Míg a dedikált mobil adatkártyák száma nem jelentős, 400 000.
Az viszont, hogy az állampolgárok milyen arányban fogják igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, még számunkra is kérdés, hiszen ez alapvetően a kialakított csomagok, és azok árainak a függvénye, ez pedig a szolgáltatók kompetenciája. További élénkítő hatással lehet a piacra az is, hogy a DIGI 2017. március végén negyedik mobilszolgáltatóként piacra lép.
A digitális átállást követően felszabadult 700 Mhz sáv egy részének mobil szélessáv szolgáltatásnyújtásra történő megnyitása és az 5G fejlesztésekkel kapcsolatos kormányzati célok is ösztönözni fogják a további fejlesztéseket.
- Egyre többen használnak internetet Magyarországon, de a digitális készségek szintje az eu-s átlag alatt marad. Milyen kormányzati programok szolgálják a digitális kompetenciák megszerzését, a lemaradók felzárkóztatását?
- A kormány tisztában van azzal, hogy a digitális írástudás már jelenleg is kulcskompetenciának számít a foglalkoztathatóság szempontjából. Néhány éven belül gyakorlatilag nem lesz olyan állás, melynek betöltéséhez ne lenne szükség az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használatának legalább alapszintű ismeretére. Ezért jelen pillanatban is az alábbi programok segítségével próbáljuk meg a lakosság készségeit fejleszteni:
A Digitális szakadék csökkentése (GINOP 6.1.2.) projekt általános célja, hogy segítse az alacsony képzettségűeket a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben és az ehhez szükséges digitális készségek növelésében.
A programban a különböző szinteken legalább 35 órás, térítésmentes oktatáson lehet részt venni, amelyek során egy új oktatási módszer segítségével sajátíthatják el az alapvető, az álláshelyek betöltéséhez nélkülözhetetlen digitális készségeket. A képzésbe történő bekapcsolódást és annak tényleges elvégzését egy mentori hálózat segíti a projekt végrehajtási időszaka alatt.
Még 2016 őszén indult el az az országos program, melynek első ütemében 100 000 állampolgár vehet részt a képzésben, 2020-ig pedig összesen 260 000 fő kaphatja meg a szükséges digitális ismereteket az állam támogatásával. 2017 februárjáig már több mint 28 000-en kezdték meg képzésüket, és 14000-en kaptak tanúsítványt.
A Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, szolgáltatási portfóliójuk bővítése (GINOP 3.3.1. ) megnevezésű célja, hogy a ma még digitális készségekkel nem rendelkező lakosság lehetőséget kapjon az elektronikus szolgáltatásokkal való megismerkedésre. A projekt további célja, hogy a közösségi hozzáférési pontok és az ott dolgozó Digitális Jólét Pontok mentorai alkalmassá váljanak nagy volumenű, elsősorban a hátrányos helyzetű lakosság körében a digitális készségek fejlesztését célzó programok támogatására.
2016 májusában tettük közzé a projektfelhívást, így várhatóan 2017 nyarán kezdődhetnek meg a nyertes Digitális Jólét Pontok fejlesztései. Jelenleg az ehhez szükséges beszerzések előkészítése és megvalósítása zajlik.
Az Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése, a Digitális Jólét Program kiterjesztése (GINOP 3.3.2.) program célja, különösen a kistelepüléseken, illetve a hátrányos helyzetű csoportok körében, a digitális eszközök és szolgáltatások (különös tekintettel az e-közszolgáltatások) népszerűsítése és azok használatára történő ösztönzés a felnőtt lakosság körében.
- Az üzleti szektor sem használja ki más országokhoz hasonló mértékben a digitális technológiák által nyújtott lehetőségeket. Mi lehet ennek az oka?
- Úgy látjuk, hogy a hiányos digitális hozzáállás nagymértékben humán tényezőkre vezethető vissza: a vállalkozások vezetői nem látják az IKT fejlesztésekben rejlő lehetőségeket, azok előnyeit, hozadékait, ódzkodnak az újdonságoktól, félnek a változástól, még ha az jó eséllyel pozitív is lehet az üzleti tevékenységre nézve. Sok esetben úgy gondolják, hogy más beruházások vagy kiadások előbbre valók, mint az IKT jellegűek, holott egy megfelelően megvalósított digitális megoldás bevezetés annyi megtakarítást, árbevétel-növekedést vagy költségcsökkentést tesz lehetővé, mellyel például az alkalmazottak bérei is emelhetők. A vállalkozások nagy részénél finanszírozási akadályok is vannak, ezért külső (pályázati és / vagy banki) segítségre szorulnának.
- Egy éve fut a Modern Vállalkozások Programja. Most kezdődik a GINPO 3.2.2-es pályázat. Mikorra lesznek számokban kimutatható eredményei a programoknak véleménye szerint? Tervezik az MVP folytatását?
- A múlt év tavasza óta zajló Modern Vállalkozások Programjának teljesítése felülmúlja az előzetes várakozásokat, hiszen a bevont vállalkozások kapcsán már hónapokkal ezelőtt sikerült elérnünk a tervezett célszámokat. Ez véleményem szerint visszavezethető arra, hogy megfelelően dolgoztuk ki a programot, jól sikerült integrálnunk a kormányzati, kamarai és piaci érdekeket és erőforrásokat. Mindezek mellett, a világban zajló digitális átalakulás is ösztönözte a vállalkozások részvételét.
A már minősítésen átesett 2700 kkv-nál az is kimutatható, hogy az ingyenes tanácsadás igénybevételének vagy a rendezvényeken történő részvételnek köszönhetően egyre inkább tisztában vannak a vállalkozásukat érintő digitális és egyben üzleti lehetőségekkel. A gazdasági mutatóik javulása természetesen csak a szükséges IKT fejlesztések megvalósítása után realizálható. Ehhez ad megfelelő finanszírozási lehetőséget a március 8-tól pályázható GINOP 3.2.2-8.2.4 konstrukció több mint 48 milliárd forintos, megemelt forráskerettel.
Az MVP folytatása kapcsán megszületett az a kormányzati döntés, melynek köszönhetően a projektre fordítható keret 2,2 milliárd forinttal nőtt, így az eddigihez hasonló struktúrában, 2019 nyaráig valósítható majd meg a projekt további, legalább 3500 cég bevonásával.
- Az elektronikus közszolgáltatások tekintetében a 27. helyen vagyunk. Ez a negyedik legrosszabb hely. Mi lehet az oka ennek az eredménynek? Mi gátolja hazánkban az elektronikus közszolgáltatások bevezetésének terjedését? Kormányzati szinten milyen tervek vannak?
- Részben a felhasználói aktivitás, részben pedig a szolgáltatási kínálat hiánya gátolja az elektronikus közszolgáltatások terjedését
.png)
Forrás: Digital Economy and Society Index 2017
Az elektronikus közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban a következő intézkedéseket valósítjuk meg:
Az e-ügyintézési törvényben meghatározott, személyre szabott ügyintézési felület által megújul a www.magyarorszag.hu kormányzati ügyintézési portál. Ehhez kapcsolódóan a használatra ösztönző és tájékoztató kampányt is tervezünk.
Fontos megemlítenem azt is, hogy a mobil eszközök terjedésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a mobilokra optimalizált megoldások és a mobil applikációk, éppen ezért a személyre szabott ügyintézési felületnek már mobil eszközökre optimalizált nézete is lesz.
Az e-közigazgatási szolgáltatások nyújtásához szükséges előfeltételek biztosítása szempontjából fontos lépés volt, hogy 2016 januárjában Magyarországon új elektronikus személyazonosító kártyát vezettek be. Az e-személyi funkció mellett két további elektronikus funkció is elérhető: az e-útlevél funkció és az e-aláírás funkció.
