Kerekasztal-beszélgetés az ACTA-ról – összefoglalás

2012. március 28. szerda, 08:27 • HENTACTA, letöltés, törvény, jog, EU, zene, film, illegális
A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA) vizsgálták meg különféle aspektusokból azon a szakmai fórumon, amelyet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Magyar Védjegy Egyesülettel (MVE), valamint a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesülettel (MIE) együttműködve szervezett. Videónkban az ACTA digitális környezetben történő jogérvényesítésre vonatkozó fejezetét tárgyaló beszélgetés legizgalmasabb pillanatait gyűjtöttük össze. A kerekasztal résztvevői voltak: Bodó Balázs, a BME adjunktusa, Dr. Detrekői Zsuzsa, az IVSZ Szerzői Jogi Munkacsoportjának a vezetője, Grad-Gyenge Anikó, a Károli Gáspár Egyetem adjunktusa, Maróy Ákos, a kalózpárt képviselője, Dr. Mayer Erika, az Internet Szolgáltatók Tanácsának jogi képviselője, Mezei Péter a Szegedi Tudományegyetem docense, Dr. Tomori Pál, az Előadóművészi Jogvédő Iroda igazgatója, valamint Dr. Tóth Zita, a HENT titkára és a SZTNH főosztályvezető-helyettese.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

  A harmadik kerekasztal-beszélgetésen az ACTA digitális környezetben történő jogérvényesítésre vonatkozó fejezete kapcsán a résztvevők az interneten elkövetett szerzői jogi jogsértések elleni fellépésre vonatkozó megoldási javaslatokról, a legjobb gyakorlatokról, lehetséges alternatív üzleti modellekről cseréltek eszmét. A beszélgetés moderátora Grad-Gyenge Anikó, a Károli Gáspár Egyetem adjunktusa volt, aki hangsúlyozta, hogy az ACTA rendelkezéseit a hatályos nemzetközi és európai uniós normákkal, valamint európai bírósági gyakorlattal együttesen kell értelmezni. Az ACTA digitális fejezetében nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek miatt az európai vagy a hazai szabályozást módosítani kellene. A moderátor ezért a konkrét rendelkezések helyett azt próbálta körbejárni, hogy milyen értékek megjelenését tartanák az egyes érdekelt csoportok fontosnak a digitális környezetben való szerzői jogi védelem, jogérvényesítés szabályozása kapcsán.

Forrás: HENT

A Kalózpárt Mozgalom képviselője, Maróy Ákos kifejtette, hogy a Kalózpárt nem azokat pártolja, akik a szerzői jogok megsértésén nyerészkednek, hanem úgy gondolják, hogy „a hatályos jogszabály nem képes kezelni a mai világot”, így többek között a védelmi időnek a szerző halálától számított 70 évig tartó időtartamával sem értenek egyet. Hangsúlyozta a párbeszéd szükségességét, hogy a fogyasztók preferenciái is érvényre jussanak a szabályozásban.

Mezei Péter, a Szegedi Tudományegyetem docense a kommunikáció hiányát emelte ki. Véleménye szerint nem lehet a felhasználók felé egyirányú kommunikációval kizárólag azt közölni, hogy mi tilos, hanem együttműködésre van szükség a szerzői jogi kérdéseket illetően.

Az Internet Szolgáltatók Tanácsának képviseletében Mayer Erika kiemelte, hogy szerinte az ACTA célkitűzéseivel, vagyis a szellemi tulajdon védelmével mindenki egyetért. A probléma az, hogy a megállapodás nem veszi figyelembe a tényleges digitális környezetet, a felhasználói szokások és a szerzői jogi művek terjesztési modelljeinek megváltozását, a web 2.0-ás környezetben keletkező felhasználói tartalmakat.

Bodó Balázs, a BME adjunktusa azt a kérdést tette fel, hogy „az internet szabadsága, ami most áldásos állapotban van, vajon fennmarad-e 1, 5, 10 év múlva is?”

Tomori Pál, az Előadóművészi Jogvédő Iroda igazgatója a jövedelemtermelő képesség megőrzését emelte ki. Álláspontja szerint valakinek valamilyen módon mindig fizetnie kell a szerzői jogi művek felhasználásáért. Sok művész már nem tudja a professzionális művészi tevékenységet választani, ezért a művészeti szabadság, a művészeti kísérletezés szabadságának a létéért aggódik.

Az internetes jogérvényesítésre vonatkozó külföldi legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban Maróy Ákos Finnországot emelte ki, ahol az internethez való hozzáférést az alapvető jogok közé sorolják. A Franciaországban alkalmazott HADOPI modellel szemben mind a Kalózpárt, mind az Internetszolgáltatók Tanácsa ellenérzését fejtette ki, a közönség soraiból pedig a szerzői jogi művek felhasználásért járó díjaknak az internet előfizetési díjba való beépítésének modelljét vetették fel.