A harmadik kerekasztal-beszélgetésen az ACTA digitális környezetben történő jogérvényesítésre vonatkozó fejezete kapcsán a résztvevők az interneten elkövetett szerzői jogi jogsértések elleni fellépésre vonatkozó megoldási javaslatokról, a legjobb gyakorlatokról, lehetséges alternatív üzleti modellekről cseréltek eszmét. A beszélgetés moderátora Grad-Gyenge Anikó, a Károli Gáspár Egyetem adjunktusa volt, aki hangsúlyozta, hogy az ACTA rendelkezéseit a hatályos nemzetközi és európai uniós normákkal, valamint európai bírósági gyakorlattal együttesen kell értelmezni. Az ACTA digitális fejezetében nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek miatt az európai vagy a hazai szabályozást módosítani kellene. A moderátor ezért a konkrét rendelkezések helyett azt próbálta körbejárni, hogy milyen értékek megjelenését tartanák az egyes érdekelt csoportok fontosnak a digitális környezetben való szerzői jogi védelem, jogérvényesítés szabályozása kapcsán.

Forrás: HENT
A Kalózpárt Mozgalom képviselője, Maróy Ákos kifejtette, hogy a Kalózpárt nem azokat pártolja, akik a szerzői jogok megsértésén nyerészkednek, hanem úgy gondolják, hogy „a hatályos jogszabály nem képes kezelni a mai világot”, így többek között a védelmi időnek a szerző halálától számított 70 évig tartó időtartamával sem értenek egyet. Hangsúlyozta a párbeszéd szükségességét, hogy a fogyasztók preferenciái is érvényre jussanak a szabályozásban.
Mezei Péter, a Szegedi Tudományegyetem docense a kommunikáció hiányát emelte ki. Véleménye szerint nem lehet a felhasználók felé egyirányú kommunikációval kizárólag azt közölni, hogy mi tilos, hanem együttműködésre van szükség a szerzői jogi kérdéseket illetően.
Az Internet Szolgáltatók Tanácsának képviseletében Mayer Erika kiemelte, hogy szerinte az ACTA célkitűzéseivel, vagyis a szellemi tulajdon védelmével mindenki egyetért. A probléma az, hogy a megállapodás nem veszi figyelembe a tényleges digitális környezetet, a felhasználói szokások és a szerzői jogi művek terjesztési modelljeinek megváltozását, a web 2.0-ás környezetben keletkező felhasználói tartalmakat.
Bodó Balázs, a BME adjunktusa azt a kérdést tette fel, hogy „az internet szabadsága, ami most áldásos állapotban van, vajon fennmarad-e 1, 5, 10 év múlva is?”
Tomori Pál, az Előadóművészi Jogvédő Iroda igazgatója a jövedelemtermelő képesség megőrzését emelte ki. Álláspontja szerint valakinek valamilyen módon mindig fizetnie kell a szerzői jogi művek felhasználásáért. Sok művész már nem tudja a professzionális művészi tevékenységet választani, ezért a művészeti szabadság, a művészeti kísérletezés szabadságának a létéért aggódik.
Az internetes jogérvényesítésre vonatkozó külföldi legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban Maróy Ákos Finnországot emelte ki, ahol az internethez való hozzáférést az alapvető jogok közé sorolják. A Franciaországban alkalmazott HADOPI modellel szemben mind a Kalózpárt, mind az Internetszolgáltatók Tanácsa ellenérzését fejtette ki, a közönség soraiból pedig a szerzői jogi művek felhasználásért járó díjaknak az internet előfizetési díjba való beépítésének modelljét vetették fel.