Martin Plessow: „Minden az üzleti igényekkel kezdődik”

2012. május 19. szombat, 10:41 • InfotérGartner, interjú, CIO, konferencia
A vezető informatikusok keresik önmagukat. Azt kutatják, miként alkalmazkodhatnak a dinamikusan változó üzleti és technológiai környezethez, továbbá azt, hogy miként kell változniuk ahhoz, hogy sikerrel járuljanak hozzá szervezetük fejlődéséhez. Nemrég rendezték meg Siófokon, az Azúr szállóban a CIO’ 12 konferenciát, amelyen a vezető informatikusok szerepének változásairól is szó esett. Martin Plessow, a Gartner regionális elnökhelyettese, a konferencia egyik főelőadója prezentációjában a vezető informatikusoknak mutatta be az IT stratégia megalkotásának mesterfogásait. A nemzetközi tanácsadó cég vezető tisztségviselőjével Mester Sándor készített videóinterjút.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

A nemzetközi tanácsadó cég vezető tisztségviselőjével Mester Sándor készített videóinterjút, amelynek szövegét ehelyütt tesszük közzé.

- Ön előadást tartott a konferencián arról, hogy miként kell világszínvonalú IT stratégiát írni. Engedje meg, hogy e kérdést egy másikra változtassam: ki képes világszínvonalú IT stratégiát írni? Amikor hallgattam az előadását, azt gondoltam, hogy nagyszerű a prezentációja, hiszen ha én vezető informatikus vagyok, azt mondanám: meg kell bíznom a Gartnert a feladattal, ők minden bizonnyal képesek rá. De gondoljon azokra a szegény informatikai vezetőkre, akiknek nincs elég forrásuk arra, hogy megbízzák Önöket, vagy a Gartnerhez hasonló tanácsadó cégeket. A képességek milyen keverékével kell rendelkeznie egy vezető informatikusnak ahhoz, hogy világszínvonalú IT stratégiát készíthessen? Ez a kérdésem Önhöz.

- Kettős a válaszom. Először is, mi nem vagyunk annyira drágák, a vezető informatikusok nagy többsége megengedheti magának, hogy mi segítsünk neki. Ugyanis a szokásos tanácsadói szerződésektől eltérően, mi úgy segítünk az ügyfeleinknek és csak azt fizettetjük meg, hogy végigvezetjük őket a feladat elvégzéséig. Amit az én ügyfeleim esetében teszünk, az az, hogy bemutatjuk a keretrendszert, támogatjuk és segítjük őket, de a stratégiát ők maguk írják meg. Ilyen módon kisebb anyagi teherrel jár a közreműködésünk. Általánosságban szólva: ha egy informatikai vezető önmaga kívánja megírni a stratégiát, a keretrendszer szerint minden az üzleti igényekkel kezdődik. Ha az IT vezető tisztességes ismeretekkel rendelkezik arról az üzletről, amelyben dolgozik, jó kapcsolatokkal rendelkezik az első számú vezetővel, beszéli a főnökei nyelvét, és valóban ismeri, hogy a szervezet mit csinál, mik a céljai, mitől lesz sikeres, melyek a kulcsfontosságú folyamatok, amelyet meg kell nézni, akkor képes arra, hogy sikeres IT stratégiát készítsen.

- Ez nem válasz a kérdésemre, amely úgy szólt, hogy mi is az az ideális összetétele a képességeknek, amelyekkel az IT vezetőnek rendelkeznie kell – ez kissé más, mint amire válaszolt. Amikor ugyanis néztem az előadását, úgy értettem, amivel egyébként teljes mértékben egyetértek, hogy sokféle képességre van szükség egy jó IT stratégia megírásához.

- Szerintem válaszoltam a kérdésére. Az egyik ilyen az üzlet megértésének képessége, aztán az üzlet nyelvének ismerete, a képesség az IT fogalmak üzleti nyelvre való lefordítására. Egyébként pedig nem igazán írhatja meg a stratégiát az IT vezető maga, mert ez nem egy olyan feladat, amelyet az IT vezető két-három emberével, elvonulva egy szobába elvégezhet, hanem ez egy munka a szervezet különféle üzleti területeiről előzetesen kiválasztott emberekkel. Ők jöhetnek üzleti egységekből, a befektetői kapcsolatok osztályáról vagy a vállalati stratégiai osztályról, ilyen embereket kell összefogni egy munkacsoportfélébe, hogy bizonyosan minden szempont érvényesülhessen. A kulcsfontosságú alap az üzleti nyelv birtoklásának képessége, és csak másodikként jön az informatikai komponens, az IT akkor kezdi el szerepét, amikor már értjük, mik az üzlet igényei, ekkor kezdhetünk arról gondolkozni, hogy mit tehet az IT, visszatérve a lényegre, üzleti nyelven kell elmagyarázni, mire valók a különféle informatikai rendszerek, például a CRM rendszerek.

- A média világában is jártas lévén, meglehet, hogy a szókincsünk különbözik, így amikor Ön a hallgatóság nyelvének ismeretéről szólt, akkor azt mondtam, célcsoport, üzenet és kommunikáció, ami ugyanaz, de más szavakkal. Visszatérve az eredeti kérdésemre, úgy gondolom, hogy az IT vezetőnek kiváló kommunikátornak, csodálatos üzleti elemzőnek kell lennie, és csak ezek után említendő, hogy értenie kell az informatikát, ha érti az én sorrendemet. Egyetért velem? 

- Egyetértek, és itt a kulcsfontosságú kihívás, amellyel gyakran találkozunk: az informatikai vezetők, még azok is, akik az igazgatósági szintre kerülnek, hajlamosak az IT-ről beszélni IT kifejezésekkel. Mindig azt mondom azoknak, akiket IT vezetőnek neveznek ki, hogy az embereknek el kell hinniük róluk, hogy értenek az informatikához, különben nem lennének IT vezetők. Pénzügyi igazgatónak azért neveznek ki valakit, mert elhiszik róla, hogy ért a pénzügyekhez, ám a pénzügyi vezető sem mindig beszél a pénzügyekről, hanem szól az üzletről is. A vezető informatikusnak is, ha eljut a vezető pozícióba, az üzletről kell kommunikálnia, az üzlet nyelvén kell kommunikálnia, az IT tudás adott, semmi szükség állandóan arról beszélni. E tudást eszközként kell használni, segíteni fog a célokat elérni. Víziót teremthet, egy képet festhet fel arról, hogy mire képes az IT, ezt a szerepet kell eljátszania a vezető informatikusnak.

- Ön az ipari informatikáról, az ipari IT stratégiáról beszélt előadásában. Mit mondana, ha kormányzatok informatikai döntéshozóinak tartana előadást? Ugyanilyen lenne a prezentációja?

- Ugyanilyen. Csupán lefordítanék néhány dolgot, például az üzleti célokat a kormányzati szervezet mandátumára, az összefüggés forgatókönyv maradna ugyanaz, az adott minisztérium, kormányzati szerv vagy állami szektorba tartozó szervezet specialitásait figyelembe véve, ám a megközelítés és a prezentáció ugyanolyan lenne. Az utóbbi két évben 30 ügyfelünknek készítettünk IT stratégiát, ennek a fele az állami szférából való szervezet.

- Térjünk vissza ismét az eredeti kérdésemre. Ön és kollégái minden héten találkoznak informatikai vezetőkkel, vezető informatikusokkal, lehet, hogy több százzal is egy évben. Mit gondol, az IT vezetők körében mi az arány a jó kommunikátorok és a rossz kommunikátorok között?

- Nehéz egy ilyen arányt megadni…

- … nem kell őket megnevezni…

- … nem is tenném, így is nehéz az arányt megadni. Minden éves IT vezetői kutatásunkban szerepel a „hogyan kommunikáljuk az IT üzleti értékét?” téma, és elmondhatom, hogy az utóbbi tíz évben folyamatosan az egyik legfontosabbnak ítélik a válaszadók e kérdést. Tehát jelentős a kihívás e téren megtalálni a megfelelő kommunikációs eszközöket és mechanizmusokat arra, hogy kifejezhessék magukat. De ha az arányt kérdezi, lehet, hogy 50-50, vagy 60-40, vagy esetleg 70-30 azok javára, akiknek javulni kellene, válasszon ezek közül.

- És ha a fejlődni kívánók közül néhányan Önhöz fordulnának, hogy szeretnék kommunikációs képességeiket fejleszteni, segítene rajtuk, vagy ez nem az ön területe?

- Az én területem ez is, és éppen ez az egyik szépsége munkámnak és azon kollégáim munkájának, akik velem azonos tudással rendelkeznek. Tanácsokkal látjuk el és segítjük a vezető informatikusokat e téren is. Remek kutatások állnak a rendelkezésünkre, és egy jó könyvünk is van e témáról, rendszeresek az efféle beszélgetések. Itt is egyszerű dolgokkal kezdjük, hány olyan ember van az IT szervezetben, akik képesek az üzletről tárgyalni az üzlet kifejezéseivel, aztán feltesszük a kérdést, hogy vajon a megfelelő szolgáltatást nyújtjuk-e a megfelelő minőségben és a megfelelő helyen. Miként demonstráljuk és képesek vagyunk-e annak kommunikálására, hogy a befektetés az IT-be, az IT-re költött pénz milyen üzleti haszonnal jár a szervezet számára, az IT miként járul hozzá a szervezet sikereihez. Ilyen kérdésekkel segítünk az informatikai vezetők kommunikációs fejlődésében.